
A Kolozsvár melletti Magyarfenesen, Bartha Ernő szobrászművész telkén vasárnap megnyitották az Arkhai szoborparkot. Az egyhektáros szoborparkban többek között Bartha Ernő azon szénából készült óriásplasztikái tekinthetők meg, amelyeket a 2012-es nyári olimpiai játékok idején London közterein láthatott a közönség.
2014. június 29., 19:512014. június 29., 19:51
A művész kenyérből is elkészítette, és kisüttette az egyik általa megalkotott formát. A kenyérszobrokat a szoborpark egyik sátrában állították ki. Az erdő alatt, egy hektáron fekvő park kialakítása 2008-ban kezdődött, azóta folyamatosan épül. Célja, hogy összművészeti kultúrközpontként befogadja a képzőművészeti kiállításokat, koncerteket, zenei eseményeket, alternatív színházi előadásokat, filmvetítéseket, gyerek- és ifjúsági programokat.
A szoborparkot Kelemen Hunor kulturális miniszter nyitotta meg. A tárcavezető a megnyitóra összegyűlt újságíróknak elmondta, értékes magánintézménnyel gazdagodott a Kolozsvár környéki vizuális művészet. Újságírói kérdésre megjegyezte, a tárca egyelőre nem támogatta a kezdeményezést, de az alkotóra sem jellemző, hogy közpénzért kilincseljen, ha tenni akar. „Ha minden romániai régióban lenne egy olyan ember, mint Bartha Ernő, a művészet másképpen haladna. Nagy szükség van az ilyen helyekre” – tette hozzá a miniszter.
Bartha Ernő elmondta, a környezettel összhangban levő organikus művészet híveként először maga számára alakította ki a magyarfenesi telkén lévő szoborparkot, de hamar rájött, hogy más művészek is igénylik az ehhez hasonló tereket, ezért szánta rá magát, hogy megossza azt az érdeklődőkkel.
„Az az elképzelésem, hogy ebbe a parkba más művészeket, és a filmművészettől a zenéig más művészeti ágakat is beengedek. Nem bánt, hogy az alkotásaim nem időt állók. Egy múlandó világ alkotásai, miért ne lehetnének ezek is múlandóak” – nyilatkozta Bartha Ernő. A képzőművész hozzátette, az újra elkészített szénaszobrokat olyan anyagokkal itatta át, amelyek akár 25-30 évig is megőrzik azokat.
Ádám Gyula grafikus, fotóművész Két világ emberei című fotókiállítását nyitják meg január 29-én, csütörtökön 18 órától a sepsiszentgyörgyi Lábasházban.
A magyar kormány meghirdette a Kós Károly Program 2026. évi pályázatát, melyet a Kárpát-medence területén működő tájházak támogatására indítottak el.
Harsányi Attila színművész, a Miskolci Nemzeti Színház és az Aradi Kamaraszínház tagja, illetve Kurunczi Ferenc informatikai mérnök, amatőr fotós, az aradi magyar épített örökség megörökítője, a közösségi élet képes krónikása vehette át az elismerést.
Pataki Adorján operaénekes, Borsodi L. László költő, kritikus, Egri István képzőművész, restaurátor és Szenkovics Enikő műfordító kapta meg az idén az Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért Díjat.
Máramarosszigeten a közösségért munkálkodók kaptak elismerést a magyar kultúra napján – jelentette be csütörtökön az RMDSZ Máramaros megyei szervezete.
Laczkó Vass Róbertet, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművészét nemcsak a színház és a Kolozsvári Magyar Opera színpadáról ismerheti a kultúrafogyasztó erdélyi közönség: a zene, az irodalom és a fotóművészet terén is jeleskedik.
A nagymúltú aradi Kölcsey Egyesület több mint húsz éve alapította a kitüntetést. A Magyar Kultúra Napja idei programját január 26-án, hétfőn tartják Aradon, a díjátadó után a békéscsabai Jókai Színház előadását láthatják az érdeklődők.
Ütő Gusztáv képzőművész, akcióművész, egyetemi tanár és Vinczeffy László képzőművész, képrestaurátor kapja idén a Háromszék kultúrájáért díjat, melyet január 22-én, a magyar kultúra napján adnak át Sepsiszentgyörgyön.
A magyar kultúra napja alkalmából a bukaresti Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ idén is gazdag programsorozattal várja az érdeklődőket. A rendezvények célja, hogy erősítsék a magyar–román kulturális párbeszédet.
Az előbemutató után a nagyközönség is láthatja a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház legújabb produkcióját: Örkény István Tóték című darabját Horváth Hunor vitte színre.
szóljon hozzá!