Fotó: Szigeti Vajk István
Az olasz régizene a Csíkszeredai Régizene Fesztivál idei fő témája, az idei mottó pedig: „La bella musica italiana”. A rendezvényt július 9–12. között tartják, és idén is számos újdonsággal bővül a fesztivál kínálata.
2015. július 05., 19:152015. július 05., 19:15
Míg tavaly a francia régizene kapott főszerepet, idén az olasz régizenét mutatják be a július 9–12. között zajló Csíkszeredai Régizene Fesztivál közönségének.
„A francia eléggé intellektuális zene, az olasz közvetlenebb, szabadabb, gyönyörű, fülbemászó dallamok vannak benne. Jövőre a német zenére koncentrálunk. Az európai zenében ezek a legmeghatározóbb irányvonalak, melyek egész Európa zenei kulturáját befolyásolták” – magyarázta Filip Ignác, a Hargita Megyei Kulturális Központ és a Hargita Megyei Tanács által szervezett fesztivál igazgatója a hétvégi sajtótájékoztatón.
A „La bella musica italiana” mottójú fesztivál fő helyszíne a csíkszerdai Mikó-vár, de lesznek koncertek a Szent Ágoston-templomban és a református templomban, valamint Csíkbánkfalván és Gyergyószárhegyen is, ugyanakkor a hazai zenészekből álló Barokk Fesztiválzenekar Bukarestben is fellép.
A középkortól a barokkig
A nulladik napon, július 8-án, szerdán egy kerekasztal-beszélgetésre kerül sor, amelyen a fesztivál 35 éve a téma, a moderátor Boér Károly lesz. A fesztivál négy napja alatt kiváló európai mestereket és fellépőket hallhat a közönség: itt lesz a lombardiai La Fonte Musica együttes, a franciaországi Lacertae – utóbbi egy ritka hangszert, a szerpentet is megszólaltat –, a luxemburgi Artemandoline, a németországi Santenay együttes vagy a többnemzetiségű Balkan Baroque Band.
A hazai együttesek közül a bukaresti Lyceum Consort, a nagykárolyi Carmina Renascentia, a kolozsvári Flauto Dolce és a Transylvania Barokk Együttes, a sepsiszentgyörgyi, brassói, csíkszeredai zenetanárokból álló Codex és a baróti Kájoni Consort lesz hallható.
A programban korai középkori, középkori, korai reneszánsz, reneszánsz, korai barokk és késő barokk szerzemények is szerepelnek. A koncertek mellett számos kiegészítő programmal is várják az érdeklődőket a szervezők: lesz esti örömzenélés, szombaton gyerekek számára tartanak játszóházat, kézműves-foglalkozásokat, de utcán zenélő muzsikusokkal lehet majd találkozni a Majláth Gusztáv Károly téren és a csíksomlyói kegytemplom előtt, a koncertek előtt pedig a Régizene Nyári Egyetem diákjainak biztosítanak fellépési lehetőséget.
A Régizene Nyári Egyetemet 2008 óta szervezik meg a fesztivállal párhuzamosan, ezúttal kilenc kurzussal tartják. Idén a Cultura Nostra Egyesület a román kormány Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának támogatásával a több mint ötven jelentkező közül hét kisebbségi résztvevőnek ösztöndíjas helyet tud felajánlani.
Hagyomány és megújulás
Ferencz Angéla, a Hargita Megyei Kulturális Központ igazgatója a fesztivál szervezési folyamatáról és az újdonságokról beszélt. Az igazgató a fesztivál arculatáról elmondta, tiszteletben tartva a nyolcvanas évek arculatát, a Mérey András grafikus által rajzolt figuráját „viszik tovább”, de mindig meg tud újulni az arculat, Ádám Gyula és Botár László munkájának köszönhetően. Idén egy színvonalas, tartalmas, színes műsorfüzetet forgathat a fesztivál közönsége, új honlapja is van a rendezvénynek (www.regizene.ro), ahol három nyelven követhető a program.
A tavalyi fesztivál műsorát lemezen is megjelentették, ugyanakkor egy promóciós kisfilm is elkészült, melyet Csíki Zsolt „ajándékozott” a fesztiválnak. Az intézmény korábban pályázatot hirdetett, amelyre plakett vagy emléktábla ötletével jelentkezhettek Hargita megyei képzőművészek. Az öt jelentkező közül Móga Attila, borszéki képzőművész alkotása bizonyult a legmegfelelőbbnek, így az általa készített plakettel ajándékozzák meg a fesztivál fellépőit.
„Büszkeség városunknak, hogy sikerült ezt a fesztivált újraéleszteni és korszerűvé tenni. Büszkének kell lennünk a lokális, hagyományos értékeinkre, ugyanolyan fontos, hogy az univerzális, kulturális értékekre is nyitottak legyünk, és részesévé váljunk” – mutatott rá a sajtótájékoztatón Antal Attila, Csíkszereda alpolgármestere.
Az első régizene-fesztivált 35 évvel ezelőtt szervezték meg Csíkszeredában, Kájoni János emlékének adózva. 1986 és 1989 között a fesztivált betiltották, a rendszerváltás után a helyi és megyei önormányzat közös szervezésében indult újra. 2005-től a Hargita Megyei Kulturális Központ és a Hargita Megyei Tanács a fesztivál főszervezője. A fesztivál a 2015–2016-os időszakra elnyerte az Európai Bizottság által kezdeményezett Európa legrangosabb fesztiváljait nyilvántartó Európa a Fesztiválokért, a Fesztiválok Európáért (EFFE) minősítést.
Gazdag felhozatallal várja közönségét az Aradi Kamaraszínház májusban. Önálló előadással lép színpadra Kézdi Imola Jászai Mari-díjas színésznő – olvasható a társulat közleményében.
A Harag György Társulat és közönségének kapcsolata szeretetkapcsolat – talán eltűnt már lassan a többi erdélyi városból, de Szatmáron még létező a jelenség, hogy az emberek messziről felismerik a színészeket az utcán, nemcsak a magyarok, de a románok is.
Nagyszabású bemutatóra készül a Kolozsvári Magyar Opera: Giacomo Puccini korai, méltatlanul keveset játszott operáját, a Manon Lescau című művét viszik színpadra.
Fejedelmek aranya – Uralkodói reprezentáció Erdélyben címmel időszaki kiállítás nyílik kedden, a csíkszeredai Csíki Székely Múzeumban – tájékoztatta a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) hétfőn az MTI-t.
Kilencvenedik születésnapja alkalmából nagyszabású gálaműsorral köszöntik Bodrogi Gyulát, a nemzet színészét, Kossuth- és Jászai Mari-díjas, érdemes és kiváló művészt a Nemzeti Színház társulatának tagját Budapesten.
Könyv látott napvilágot arról, hogy a katonaság milyen mértékben és formában szólt bele a 20. században az aranyosszéki egyének, családok, kisközösségek életébe, milyen traumákat, tapasztalatokat, emlékeket hagyott maga után.
E-LÍRA 100 – válogatás száz év erdélyi magyar költészetéből címmel tart előadást szombaton Zilahon az Aradi Kamaraszínház.
Csehy Zoltán felvidéki költőnek ítélte a szakmai kuratórium az idén alapított Kovács András Ferenc Költészeti Díjat – jelentette be csütörtökön a Látó szépirodalmi folyóirat.
Világot gyújt és rendet rak a vers, melenget vagy lehűt, bezsongat vagy vigasztal. A vers megváltó rés a mindennapok falán – fogalmazta meg a Krónika megkeresésére a magyar költészet napja alkalmából László Noémi József Attila-díjas kolozsvári költő.
Közismert erdélyi magyar képzőművészeket bemutató sorozat részeként Jovián György Munkácsy-díjas képzőművész, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) tagja „corpus inane” című kiállítását nyitják meg április 18-án a Liszt Intézet bukaresti központjában.
szóljon hozzá!