
Fotó: Pál Árpád
„Behozta a palócokat a köztudatba, és a magyar nemzet részévé tette őket. Nem szerette a mágnásokat, utálta Budapestet, mivel szerinte hiányzik belőle az, ami emberré teszi az embert. Tragikomikusan ábrázolja a dzsentrivilágot, pedig nála senkit nem rendített meg jobban a magyar nemesség összeomlása” – jellemezte Mikszáth Kálmánt székelyudvarhelyi előadásán Takaró Mihály magyarországi irodalomtörténész.
2017. január 11., 12:562017. január 11., 12:56
2017. január 11., 14:182017. január 11., 14:18
Mint mondta, az író minden műve „filmért kiált”, hiszen úgy ír, hogy azt az olvasó látni akarja, látni tudja. Takaró Mihály kedvencei között is a legkedvesebbnek tartja Mikszáthot, mint fogalmazott, életműve a magyar szépprózában a népiességet jelenti, „a mi nyelvünkön beszél, őt olvasva otthon érezzük magunkat”. Felvidéki evangélikus lelkészek sorát adta az író családja mindaddig, amíg a nagyapa úgy döntött, kocsmárosként fog megélni, amit később az író apja, már jómódú földbirtokosként, követett. Mikszáth jogi tanulmányokat folytat, azonban nem diplomázik le, beáll ügyvédbojtárnak, közben újságíróként dolgozik. Publicisztikáját olyan humor hatja át, amely „karcol ugyan, de nem sebez” – valószínűleg ennek köszönheti, hogy bár a legkényesebb igazságokat is megírja, soha nem perelik be.
Tisztán látja és ábrázolja a magyar úri osztály pusztulását. Az irodalomtörténész kifejtette, Mikszáth soha nem mond ítéletet hősei felett, hiszen tudja, hogy éppolyan esendőek vagyunk, mint ők. Írásaiban minden erkölcsi kérdés: nem a bukás a tragédia, hanem ha szereplői nem néznek szembe a következményekkel, nem állnak talpra. Az író több művét itthoni megjelenése után nem sokkal angol és német nyelvre is lefordították. „Kora Európájában legalább annyira közkedvelt szerző volt, mint Jókai Mór, Amerikában pedig nála is olvasottabb” – mondta Takaró.
Kitért arra is, hogy az írót nem sokkal halála előtt meglátogatta Theodore Roosevelt, az Egyesült Államok elnöke, aki feleségétől kapta a Szent Péter esernyője angol fordítását, és annyira megtetszett neki, hogy Magyarországra utazott. A találkozáskor Roosevelt eképpen üdvözölte az írót: nagyon örvendek, hogy megismerhettem. Mire Mikszáth állítólag így válaszolt: az én örömöm sem kisebb, mert poéta sok van, de Theodore Roosevelt csak egy – mesélte Takaró Mihály. Mikszáth Kálmán 1847-ben született a Nógrád megyei Szklabonyán. Újságíró, író, országgyűlési képviselő. Ismertebb művei: Tót atyafiak, A jó palócok, Szent Péter esernyője, Beszterce ostroma, Különös házasság, A fekete város. 1910. május 28-án Budapesten hunyt el.
Kulturális eseményekkel, szakrális sétákkal kezdődött el szombaton az Ars Sacra Fesztivál Nagyszebenben. A szeptember 20-áig tartó rendezvénysorozat keretében szombaton a Nyitott Templomok Napját is megtartják – tájékoztatták a szervezők az MTI-t.
Halálának 128. évfordulóján, csütörtök délután Erzsébet királyné és Magyarország kapcsolatát bemutató vándorkiállítás nyílt meg Aradon. A megnyitón Sissi egykori aradi emlékjeleiről is szó esett.
Az iskolapadok világát idéző gyerekmusicallal csenget be az új évadra a Kolozsvári Magyar Opera. Az évad terveiről, a szűkös anyagi mozgástérről, az opera gyermekkórusának 10. évfordulójára született darabról évadnyitó sajtótájékoztatón számoltak be.
Székely Csaba magyar–román együttéléséről készült MaRó című szatíráját viszi színre Nagyváradon a Körös-parti város magyar és román társulata. A bemutatót október 17-én és 18-án tartják.
Négy jelölt közül egyedüli erdélyiként versenyez a Kaszás Attila-díjért Bartha Boróka, a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház művésze, akire szeptember 15-ig szavazhat a közönség.
Emlékünnepre készülnek Koltón a Teleki-kastélyban, ahol egykor Petőfi Sándor és Szendrey Júlia töltötte mézesheteit. Miért nevezték „vad” grófnak Teleki Sándort, miként barátkozott össze az arisztokráciát megvető Petőfivel?
Nagyváradon másodszor rendezik meg szeptember 4. és 6. között a Zsidó Kulturális Napokat. A rendezvény kapcsán Rézműves Róberttel, a Nagyváradi Zsidó Hitközség kántorával és előimádkozójával beszélgettünk.
A roma kultúra ihlette alkotásokat sorakoztat fel a RROMA Film Festival, amelyet szeptember 4. és 6. között szerveznek meg Brassóban és a Brassó megyei Ágostonfalván.
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
szóljon hozzá!