Fotó: Veres Nándor
Negyedik alkalommal mutat be Müller Péter-darabot a csíkszeredai teátrum: ezúttal a Szemenszedett igazság című művet láthatja a közönség Parászka Miklós, az intézmény igazgatójának rendezésében.
2015. október 09., 15:292015. október 09., 15:29
Tizenhetedik évadának első bemutatójára készül a Csíki Játékszín: pénteken 19 órától Müller Péter Szemenszedett igazság című művét láthatja a közönség Parászka Miklós, az intézmény igazgatójának rendezésében.
A csíkszeredai teátrum repertoárján negyedik alkalommal szerepel Müller Péter-darab: a Szomorú vasárnap, az Isten pénze és A vihar kapujában című művek után most a szerző egy bűnügyi komédiájára esett a választás. A drámát először 1966-ban mutatták be Budapesten, 1978–1980 között pedig harmincnégy olasz színház is műsorra tűzte, de Argentínában és Bolíviában is láthatta a közönség.
Müller a dráma alapötletét François Gayot de Pitaval világhírű bűnesetgyűjteményéből merítette. „Bresse városába új bíró érkezik. Hector Revalier feladata pontot tenni egy gyilkossági ügy végére. Az igazság oltárán elkötelezett új bíró számára a feladat első látásra egyszerűnek tűnik, noha elődei éppen eme bűntény felgöngyölítése közben őrültek meg vagy menekültek el a városból” – áll a darab leírásában.
Parászka Miklós nem először rendezi a Szemenszedett igazságot, 1990 tavaszán a kolozsvári színházban állította színpadra. „Az akkori kolozsvári színház számára nagy dilemma volt, hogy mi legyen az első bemutató, amellyel a színház reflektál a történelmi változásokra. Azért ajánlottam ezt a szöveget, mert egy nagyon jól megkomponált darab, és erőteljesen veti fel a kérdést, hogy lehet-e morális alapon rendet teremteni a világban. 25 év múltán most megint megkerülhetetlenül, kínzóan aktuálissá válik ez a téma, igazából 25 éve aktuális” – fogalmazott Parászka a bemutatót megelőző sajtótájékoztatón.
Szerinte azóta a világ bonyolultabbá vált, áttekinthetetlenebbé, a mostani előadásuk pedig azon kérdés köré épül, hogyan következik be az idealizmus válsága. „Ezt korunk egyik központi kérdésének, jellegzetességének tekintem. Azt a sajátos folyamatot, ahogy az ideákat valósággá próbáljuk átminősíteni, és közben az ideák kiszolgáltatottá válnak” – fogalmazott Parászka Miklós.
Az új évadban egyébként felújított nézőtérrel várják a nézőket, kárpitot cseréltek, a mennyezetet újrafestették és szigetelték a padlásteret. A székeket egyelőre nem tudták kicserélni, de ezt is tervezik a jövő évadra.
Ég és Föld címmel nagycsütörtöki koncertsorozatot szervez az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány. Az erdélyi és székelyföldi templomokban tartandó eseményeken az „égi, szakrális, nagyheti kompozíciókat éneklő kórushoz társul a földi népművészet”.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház 2024. május 19-26. között tizenötödik alkalommal rendezi meg a TESZT Temesvári Euroregionális Színházi Találkozót.
„A háború és a művészet ellentétek, ahogy a háború és a béke is azok – ez ilyen egyszerű. A művészet béke” – fogalmaz színházi világnapi üzenetében Jon Fosse norvég író.
„Vannak, akik attól tartanak, hogy az újabb és újabb technikák, műfajok háttérbe szoríthatják a színházat. Én nem félek ettől. Abban hiszek, hogy a pillanat művészete, annak élő jelenléte halhatatlan” – fogalmazott a Krónika megkeresésére Balázs Attila.
Húsvétra hangoló kiállítást és koncertet szerveznek március 28-án, nagycsütörtökön 18 órától Sepsiszentgyörgyön az evangélikus templomban – közölték a szervezők.
Elhunyt 80 éves korában Eötvös Péter Szent István Renddel kitüntetett, kétszeres Kossuth-díjas zeneszerző, karmester, zenepedagógus, a magyar és nemzetközi kortárs zene kiemelkedő alakja – tudatta a család vasárnap az MTI-vel.
Nicolae Manolescu irodalomkritikus és irodalomtörténész, a Romániai Írószövetség elnöke 84 éves korában hunyt el szombat este. Halálhírét Cristian Tudor Popescu újságíró tette közzé közösségi oldalán.
Kovács András Ferenc költészeti díjat alapít a Látó szépirodalmi folyóirat és a marosvásárhelyi Aranka György Alapítvány a 64 éves korában elhunyt erdélyi magyar költő emlékére – jelentették be az alapítók pénteken Marosvásárhelyen.
A közösséget állítja a középpontba a színházi világnapon a Kolozsvári Állami Magyar Színház, amely idén jótékonysági gyűjtést is szervez a színházi ünnepen.
A film, amelyről már hetekkel a bemutatója előtt egy nemzet rendelkezett politikai alapon sommás véleménnyel – az 1848. március 15-én történt eseményeket feldolgozó Most vagy soha! vélhetően így kerül majd be a magyar mozitörténetbe.
szóljon hozzá!