Az augusztus 20–30. között lezajlott alkotótáborban létrehozott műveket az expresszivitás jellemzi – vélték a szakemberek.

A szakértők abban is egyetértettek, hogy mindenki másképp fejezte ki magát, a munkáknak pedig az a közös vonása, hogy nem a hely szelleméhez kötődnek, hanem a művészek saját érzelmeiket, alkotói gondolataikat örökítették meg. Feledy Balázs szerint különben ez a vonás általában a kortárs művészet jellemzője.

„Egyedül Ava Rado-Harte (magyar származású, Amerikában élő művész – a szerk.) volt az, aki a környéken szedett és begyűjtött virágokat és búzaszemeket építette be munkáiba” – tették hozzá.
Roxana Păsculescu megjegyezte, hogy néhányan főként a színekkel fogalmazták meg mondanivalójukat, mint például Marketa Petrova cseh alkotó vagy az olasz Sandro Saccocci. Mások inkább a kompozíció hívei voltak, az utóbbiak sorába tartozik például Flavio Galetti olasz művész vagy Ion Atanasiu Delamare és Emilia Persu bukaresti alkotók.

Feledy szerint Botár László az organikus, elvont formákat kedveli, míg Fazekas Csaba a lelkiállapotok, belső érzelmek megjelenítője. Utóbbi művész nyers, őszinte, impulzív festményei éppen Vásárhelyi Antal grafikája mellett találhatók, akinek „architektonikus világában” minden kiszámított, mindennek megvan a maga helye, akárcsak egy épület tervrajzánál, és a kivitelezés is a végletekig precíz és míves.

A műkritikus hozzátette: szintén különlegesek Damokos Csaba alkotásai, aki pillanatok alatt, a mobiltelefonja érintőképernyőjén, a körmével vázolja fel benyomásait, amit később nagyítva nyomtat ki. „Pop art stílusra emlékeztető portréin érzékelhető, hogy különböző rendezvények látványvilágát megtervező dizájner az alkotójuk” – fogalmazott Feledy Balázs.

A budapesti szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy a szobrász Berze Imre ezúttal jóformán festőként viselkedett, egy átmeneti alkotást hozott létre: több ezer éves, elszenesedett fadarabokat ragasztott préselt lemezre. „Van a munkáinak térhatása is, de ugyanúgy falra akaszthatók, mint a festmények, sőt az alkotót is a formák közti összefüggések és a természetes anyag textúrájával megfogalmazható üzenet érdekelte” – mutatott rá Feledy. A tárlat szeptember 30-áig látogatható.