Ilyen nagyszabású kiállításon még soha nem mutatkozott be Magyarországon a művészettörténet egyik fénykoraként számon tartott holland „arany évszázad\", azaz a 17. századi holland festészet – mondta el a szerdai sajtóbemutatón a Szépművészeti főigazgatója.

Baán László kiemelte: a négy évig tartó előkészületek során mintegy 50 köz- és magángyűjteményből több mint 130 festményt sikerült megszerezni, melyek biztosítási összértéke 1 milliárd euró; ezeket a munkákat egészítik ki a Szépművészeti világszinten is jelentős holland kollekciójából válogatott képek. Rembrandttól húsz festményt sikerült Budapestre hozni, a 37 darabos Vermeer-életműből pedig három munka érkezett a Szépművészetibe, pedig a delfti mesternek eddig soha egyetlen munkája sem járt Magyarországon – emlékeztetett a főigazgató, aki újságírói kérdésre válaszolva elárulta, hogy a kiállítás rendezési költségei elérték a félmilliárd forintot.

Ember Ildikó és Tátrai Júlia kurátor a kor holland festészetének rendkívüli gazdagságáról szólva elmondta: egy ennyire sokszínű anyagot nehéz egyetlen vezérfonal mentén bemutatni. A kiállítás bevezető szekciója ezért a történelmi háttérrel ismerteti meg a látogatót: korabeli képeken felbukkannak a területet addig uraló spanyolok ellen vívott tengeri és szárazföldi csaták, az Orániai-ház tagjainak portréi, de allegorikus képeken tűnik fel a tizenkét éves fegyverszünet és a függetlenséget hivatalosan elhozó münsteri béke is.

Jól tükrözik a korabeli holland társadalom sajátosságait a csendéletek, melyeknek a kiállítás minden jelentős típusát bemutatja. Pieter Claesz és Roelof Koets közös csendéletén a gyümölcsökkel gazdagon megrakott asztal végébe helyezett, megtört kenyér a mértékletességre, míg Abraham van Beijeren pompacsendéletén a finomságok közé helyezett óra a múlandóságra figyelmeztet.

A virágcsendéleteken egyre gyakrabban bukkan fel a Törökországból ekkoriban becsempészett és azóta az ország egyik jelképévé vált tulipán, míg Joseph de Bray egy jellegzetes étel, a pácolt hering dicséretét örökítette meg. Az arany évszázad mintegy 5000 festőjéből csak 25 nőt ismerünk, közülük két alkotó munkáival találkozhat a közönség, amely azt is eldöntheti, hogy Judith Leyster vagy férje, Jan Miense Molenaer volt-e a tehetségesebb. Rembrandt legelső ismert munkája, A szemüvegárus is megtekinthető lesz a Szépművészetiben.