Az eposz ihlette a képeket, ennyire egyszerű a kapcsolat a Kalevala és egy 20. századi erdélyi magyar festő képei között – fejtette ki Kiss László András művészettörténész, a kiállítás szakkurátora A Kalevala Györkös Mányi Albert ecsetjén című tárlat kolozsvári megnyitóján, a festő nevét viselő emlékházban.
2015. február 27., 11:432015. február 27., 11:43
Hozzáfűzte: ez az első alkalom, hogy ezeket a festményeket együtt állították ki a festőművész halála óta. A Kalevala-sorozatot korábban kétszer állították ki Kolozsváron 1985-ben, előbb a filológia kar galériájában, majd az egykor 3-as számú, ma Báthory István nevét viselő gimnáziumban.
Mint részletezte, az 1985-ös kiállításokon a sorozat még 15 képből állt, a most látható 13-al szemben, ugyanis csak ezek maradtak meg Györkös Mányi Albert hagyatékából, a másik két kép sorsával kapcsolatban még folynak a kutatások, feltételezhető, hogy ezeket a képeket elajándékozta a festő.
Kifejtette, az alkotások sikeresen elszakadtak az ihlet forrásaként szolgáló eposztól, így nem puszta illusztrációként működnek, hanem önálló alkotásként is megállják a helyüket. „A képek hangulatukban is egy sorozatot alkotnak: a lila, a vörös és a kék színek árnyalati a dominánsak, de a barna és a vöröses barna is erőteljesen jelen van” – magyarázta a művészettörténész. A Kalevala főhőseinek alakjai jól megkülönböztethetők a képeken, ugyanakkor nincsenek részletesen kidolgozva, ábrázolásuk álomszerű nosztalgiát elevenít fel.
A kiállításmegnyitót ugyanakkor a Babeş–Bolyai Tudományegyetem finn szakos hallgatóiból álló kórus előadása színesítette. A közönség így a kalevalai dallamokkal is megismerkedhetett.
A Harag György Társulat és közönségének kapcsolata szeretetkapcsolat – talán eltűnt már lassan a többi erdélyi városból, de Szatmáron még létező a jelenség, hogy az emberek messziről felismerik a színészeket az utcán, nemcsak a magyarok, de a románok is.
Nagyszabású bemutatóra készül a Kolozsvári Magyar Opera: Giacomo Puccini korai, méltatlanul keveset játszott operáját, a Manon Lescau című művét viszik színpadra.
Fejedelmek aranya – Uralkodói reprezentáció Erdélyben címmel időszaki kiállítás nyílik kedden, a csíkszeredai Csíki Székely Múzeumban – tájékoztatta a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) hétfőn az MTI-t.
Kilencvenedik születésnapja alkalmából nagyszabású gálaműsorral köszöntik Bodrogi Gyulát, a nemzet színészét, Kossuth- és Jászai Mari-díjas, érdemes és kiváló művészt a Nemzeti Színház társulatának tagját Budapesten.
Könyv látott napvilágot arról, hogy a katonaság milyen mértékben és formában szólt bele a 20. században az aranyosszéki egyének, családok, kisközösségek életébe, milyen traumákat, tapasztalatokat, emlékeket hagyott maga után.
E-LÍRA 100 – válogatás száz év erdélyi magyar költészetéből címmel tart előadást szombaton Zilahon az Aradi Kamaraszínház.
Csehy Zoltán felvidéki költőnek ítélte a szakmai kuratórium az idén alapított Kovács András Ferenc Költészeti Díjat – jelentette be csütörtökön a Látó szépirodalmi folyóirat.
Világot gyújt és rendet rak a vers, melenget vagy lehűt, bezsongat vagy vigasztal. A vers megváltó rés a mindennapok falán – fogalmazta meg a Krónika megkeresésére a magyar költészet napja alkalmából László Noémi József Attila-díjas kolozsvári költő.
Közismert erdélyi magyar képzőművészeket bemutató sorozat részeként Jovián György Munkácsy-díjas képzőművész, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) tagja „corpus inane” című kiállítását nyitják meg április 18-án a Liszt Intézet bukaresti központjában.
A 80 éve született, 2021 februárjában elhunyt, Kossuth-díjas Farkas Árpádra emlékeznek a költészet napja alkalmából Sepsiszentgyörgyön, valamint a Hargita megyei Székelyszentmiklóson, ahol a költő a gyermekkorát töltötte.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!