A budapesti Román Kulturális Intézet korábbi igazgatóját kedden, kevéssel éjfél előtt, 63 éves korában érte a halál Dunaújvárosban – számolt be róla a Litera irodalmi portál csütörtökön.

„Kárpát-medencénkben felnőnek emberek – gondolom, nem vagyok egyedül –, akik nem tudják, honnan jönnek, akiknek saját maguknak kell az identitásukat megtalálniuk, felnőnek egy kultúrában, és egy másikat képviselnek. Én nem mondhatom magamról, hogy magyar vagyok annak ellenére, hogy már tudom, mind a két szülőm magyar. Mindkettő református, én is az vagyok. Édesapámról mindössze hét éve tudom, hogy magyar, édesanyámról mindig tudtam” – vallotta egy 2011-ben, az Erdélyi Riportban megjelent interjúban a Tordán felnőtt Anamaria Pop.

Csak 28 évesen tanult meg végül magyarul, miután verseskötetei és válása miatt „száműzték” Bukarestből Szatmárra, ahol hozzáment egy magyar orvoshoz.

„Egy este néztem a magyar tévét, hallgattam Molnár Piroskát, aki Hervay Gizella verseit szavalta. Szenzációs élmény volt. Megfagyott a levegő. Amit akkor kaptam, nagyon közel állt az én verseszményemhez. Hervay akkor már Magyarországon élt, és ki volt tiltva Romániából. Azon az estén döntöttem el, hogy elkezdek verseket fordítani magyarról románra. A románoknak meg kell ismerniük ezt a költészetet” – emlékezett vissza.

Érdekesség, hogy az akkori romániai cenzúra éppen azokat a Hervay-verseket engedte megjelenni román fordításban a Kriterion gondozásában, amiket magyarul azelőtt betiltott. 

Anamaria Pop a Román–Magyar, illetve a Magyar–Román Baráti Társaság alapító tagja és programigazgatója volt, a kolozsvári Korunk folyóiratban műfordításokat publikált, majd a Pró Európa Liga szatmárnémeti fiókjának alapító tagja lett, és a liga társelnökeként és programigazgatójaként működött. Később a nagyváradi Ady Endre Sajtókollégium előadó tanáraként tevékenykedett, majd szerkesztője lett a marosvásárhelyi Altera folyóiratnak, műsorvezetője a Transilvania Rádiónak.

Ezután a Magyar Köztársaság Kulturális Központjának kulturális tanácsosaként is dolgozott, ezt követően lett a budapesti Román Kulturális Központ igazgatója. „Pályázat útján kerültem oda, de közben megváltozott a román kormány. Nem álltam haptákba a neokommunistáknak, meg a fasisztoid gondolkozóknak, az elvtárs uraknak, a volt Szekuritáté élmunkásainak. Azt mondtam, Vadim Tudort nem fogom a budapesti Román Kulturális Intézet házába meghívni. Innen kezdve nem voltam kívánatos személy – mesélte a Magyarországra való telepedésének hátterét.

A budapesti rendezvényekre olyanokat hívott meg, mint Mircea Dinescu, Andrei Pleşu, Szőcs Géza, Gheorghe Crăciun, akik rendszeresen nagy közönség előtt léptek fel. „Nem tetszett ez az akkori román politikának. Szembeszállt velem a helyettesem, de még a sofőröm is. Most teljesen más a politikai környezet, ami volt, már nem fordulhat elő. Nem mertem hazamenni. Több névtelen telefonhívást kaptam, megfenyegettek, hogy ha hazamegyek, egy héten belül baleset áldozata leszek” – tette hozzá a 2011-es interjúban.

Anamaria Pop Esterházy Péter és Nádas Péter mellett többek között Márai Sándor, Thuróczy Katalin, Szabó Magda, Méhes György, Szőcs Géza, Kukorelly Endre és Göncz Árpád műveit ültette át románra.