Erdélyi színészek is feltűnnek Kostyál Márk Kojot című, akciódús nagyjátékfilmjében, amelyet február 16-án mutatnak be a magyarországi mozik. A film erős vizuális koncepcióval ellátott felnőttéválás-történet, főszereplője a nagyvárosi élet miatt feszült fiatalember, aki egy dunántúli kis faluban kezd új életet.
2016. december 28., 20:092016. december 28., 20:09
2016. december 28., 20:112016. december 28., 20:11
A kolozsvári, jelenleg Magyarországon dolgozó Salat Lehel, Mátray László, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház, valamint Orbán Levente, a sepsiszentgyörgyi M Studio Mozgásszínház színésze is játszik a filmben, amelyben magyarországi, vajdasági, felvidéki színészek is szerepelnek.
Minőségi filmek, akadozó támogatások
Salat Lehel a Krónika megkeresésére kifejtette, Kostyál Márk első nagyjátékfilmje, a kisember harcáról szóló történet ígéretesnek tűnik, a forgatási folyamat pedig kemény, izgalmas volt. „A főszereplő apját alakítom, a történet szerint miután az én apám meghal, megérkezünk a faluba, a temetésére. Az öreg az én fiamra hagyja a házát, a fiatalember, akit Mészáros András alakít, neki akar látni, hogy feleségével együtt kialakítsák életüket az új helyszínen. Felbukkanak viszont a helyi kiskirályok, akik persze akadályozzák a terveket, így előtűnnek a konfliktusok, amelyek egyre inkább eldurvulnak” – mondta el Salat Lehel. A forgalmazásról szólva kifejtette, bár jó filmnek ígérkezik a Kojot, mégis úgy tűnik, hogy az történik, ami több új magyar film esetében: elakad a támogatás és a népszerűsítési folyamat, nem reklámozzák kellőképpen. „Mielőtt mozikba kerül egy ígéretes film, már be szokták mutatni fesztiválokon, óriásplakátokon hirdetik Budapesten, stb., azonban a Kojot esetében sem történt ez meg. Bár sok minőségi film készül mostanában Magyarországon, időközben gyakran kiderül, hogy gondok adódnak a forgalmazás körül, elakad a folyamat, és az alkotások sokszor nem jutnak el a célközönséghez. Egy kicsit olyan ez, mint a jó úszók esetében: hiába van tehetségük, ha nem menedzselik őket megfelelőképpen. Például Hajdu Szabolcs Ernelláék Farkaséknál című filmje sem kapott megfelelő támogatást, holott igénylik a nézők” – fejtette ki Salat Lehel. Hozzátette, mindazonáltal reméli, hogy a jövőben az erdélyi közönség is láthatja majd a Kojotot.
„Nem lehetsz menekülő állat”
Kostyál Márk a magyarországi sajtónak azt mondta, a saját élményeiből is táplálkozó történetet nagyon meghatározza, hogy feszült azok miatt a dolgok miatt, amik körbeveszik az embert, bármerre néz. „Nem küzdünk, nem harcolunk magunkért és másokért. »Az nem az én dolgom« mondjuk sokszor. Nem fejlődünk, mindig másra mutogatunk, ahelyett hogy tükörbe néznénk, és őszinték mernénk lenni önmagunkhoz. A férfiak eltunyulnak, a nők nagyon férfiasak akarnak lenni, valahogy eltűnnek az archetípusaink. Westernfilmeken nőttem fel, szeretem ezt a műfajt, a hőseivel együtt. Van a filmemnek egy mottója: nem lehetsz az életedben menekülő állat, és ez vezetett végig a film elkészítése során” – nyilatkozta korábban a rendező. A címről szólva úgy fogalmazott, eredetileg azon gondolkodtak, hogy legyen a címe Vaquero – spanyolul cowboy –, de azt nem akarta, hogy „vakeró”-nak mondják. „A kojot egy szimbolikus rendszer, a farkasra utal: ragadozóvá kell válnod, hogy megvédd, ami számodra fontos, különben eltaposnak. A filmben van szeretet, düh, csend és ordítás, durva tempó, nyugalom, vér és verejték” – fejtette ki Kostyál a Magyarmozik.hu-nak. A rendező által „fuck off” eastern filmnek nevezett mozi forgatókönyvét saját ötlete alapján írta Kostyál Márk Lengyel Balázzsal és Lovas Balázzsal együtt. Főszereplők: Mészáros András, Dobra Mara, Mátray László, Bocsárszky Attila, Orbán Levente, Kovács Frigyes, Salat Lehel. Producer Kálomista Gábor és Helmeczy Dorottya, fényképezte Kostyál Márk, Csoboth Attila.
E-LÍRA 100 – válogatás száz év erdélyi magyar költészetéből címmel tart előadást szombaton Zilahon az Aradi Kamaraszínház.
Csehy Zoltán felvidéki költőnek ítélte a szakmai kuratórium az idén alapított Kovács András Ferenc Költészeti Díjat – jelentette be csütörtökön a Látó szépirodalmi folyóirat.
Világot gyújt és rendet rak a vers, melenget vagy lehűt, bezsongat vagy vigasztal. A vers megváltó rés a mindennapok falán – fogalmazta meg a Krónika megkeresésére a magyar költészet napja alkalmából László Noémi József Attila-díjas kolozsvári költő.
Közismert erdélyi magyar képzőművészeket bemutató sorozat részeként Jovián György Munkácsy-díjas képzőművész, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) tagja „corpus inane” című kiállítását nyitják meg április 18-án a Liszt Intézet bukaresti központjában.
A 80 éve született, 2021 februárjában elhunyt, Kossuth-díjas Farkas Árpádra emlékeznek a költészet napja alkalmából Sepsiszentgyörgyön, valamint a Hargita megyei Székelyszentmiklóson, ahol a költő a gyermekkorát töltötte.
Tiszteletbeli Arany Pálma-díjat kap George Lucas, a Csillagok háborúja-sorozat rendezője május 25-én, a 77. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál záróünnepségén – jelentették be kedden a szervezők.
Közkívánatra Agócs Gergely néprajzkutató tart interaktív képzést április 29–30. között a torockói Duna-Házban. A Magyar népmese – hagyományos mesemondás című foglalkozást elsősorban, de nem kizárólag pedagógusoknak ajánlják.
Japán sztrájkot hirdetett a Csíki Székely Múzeum, csatlakozva a CulturMedia – Kulturális és Média Szakszervezetek Országos Szövetsége, az Alfa Kartell Országos Szakszervezeti Szövetség tagja által elindított országos tiltakozáshoz.
Süli Attila magyarországi történésznek a Gábor Áron, a székely nemzet legendás hőse című kötetét mutatják be a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum Bartók Béla termében április 11-én, csütörtökön 18 órától.
Újra költészetnapi verssétát szervez a nagyváradi Szigligeti Színház a tavalyi rendezvény nagy sikerére való tekintettel – közölte a társulat.
szóljon hozzá!