Fotó: Biró István
„Van valami megmagyarázhatatlan, ami közvetlenül az érzékekre hat, nehéz lenne szavakba önteni azt a látványcsodát, amelyet Kolozsi Tibor szobrai megteremtenek” – hangzott el többek között Németh Júlia művészettörténész méltatásában abból az alkalomból, hogy szabadtéri tárlat nyílt a kolozsvári Szépművészeti Múzeumnak otthont adó Bánffy-palota udvarán az 50 éves szobrászművész alkotásaiból.
2015. április 26., 19:292015. április 26., 19:29
Mircea Oliv műkritikus ugyanakkor úgy fogalmazott: Kolozsi stílusa összetéveszthetetlen Kelet-Európában. Mint kifejtette: a művész bátran használja a kompozíciós technikákat, amelyek segítségével akár az ellenkezőjét is ki tudja fejezni annak, mint amit maga a műtárgy első ránézésre sugall.
„Míg a kortárs művészetet a tárgy nyugtalansága uralja, addig Kolozsi nyugalmat tud kölcsönözni alkotásainak. A költői ereje belülről fakad, amit átad a nézőnek. A címadásban is költészet rejlik” – magyarázta a műkritikus. Mint részletezte, Kolozsi Tibor jó ismerője az antik görög és egyiptomi szobrászművészetnek, alkotásaiban a mediterrán kultúra klasszikus elemei is megjelennek. A kiállított szobrok nem monumentálisak, csupán sugallják a monumentalitást.
Kolozsi Tibor kérdésünkre elmondta: az alkotások kiválasztásakor az volt a legfontosabb szempont, hogy illeszkedjenek a Bánffy-palota udvarának tágas teréhez, harmonizáljanak azzal. „Az alapkoncepció az én érdeklődési körömet tükrözi, ugyanakkor arra is szükség volt, hogy elég nagyok legyenek a szobrok ahhoz, hogy meg tudjanak birkózni ezzel a térrel” – magyarázta a Munkácsy-díjas alkotó.
Kérdésünkre kifejtette: mára már „megszűntek” a nagy művészeti irányzatok, ha mégis felvetődnek ilyenek, azok egyszerű besorolások. „Most az történik, hogy minden művész keresi a maga útját, egyéni stílusok alakulnak ki, és ezek láthatóak. Végül is minden művész egyéni stílust akar teremteni. Eddig az történt, hogy a különböző stílusok váltották egymást: a barokk, klasszicizmus, neoklasszicizmus, impresszionizmus, utána posztimpresszionizmus, avantgárd, poszt-avantgárd. Ezzel szemben most egyéni mitológiák születnek” – magyarázta.
Hozzáfűzte: ennek az az oka, hogy felgyorsult a világ. „Nem tudunk várni 100 évet, hogy egy stílus kifusson. Ma is vannak alkotó absztrakt művészek, poszt-impreszszionista művészek, transzavantgárd művészek, de ezek egyszerre, egy időben élnek. Állandóan új kezdeményezések vannak. Ma már nem az történik, hogy kell várjunk 100 évet, hogy a gótika eljusson Erdélybe. Minden szimultán és gyorsan történik” – összegzett Kolozsi Tibor.
Új filmkoncertekkel jelentkezik a 23. alkalommal tartandó Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF), ezek közt egy elveszettnek hitt Drakula-film remake-je is szerepel, amelyet a Sapientia egyetem kolozsvári alkotói jegyeznek.
Nagyszabású produkcióra készül a Kolozsvári Magyar Opera: május 30-án mutatják be a Jézus Krisztus szupersztár című előadásukat.
Az évad utolsó nagyszínpadi bemutatójára készül a színház Szigligeti Társulata: Lewis Carroll jól ismert abszurd meseregényét, az Alíz Csodaországbant a Kossuth-díjas Zsótér Sándor rendezte színpadra.
Legújabb, Kaktuszvirág című előadását mutatta be hétvégén a nagyváradi Szigligeti Társulat, amely más Bihar megyei helyszínekre, Székelyhídra és Nagyszalontára is elviszi a vígjátékot.
Az úgynevezett „kis magyar világ” időszakában, 1940 és 1944 között, Észak-Erdély visszacsatolásakor készített fényképekből nyílik tárlat a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban április 24-én, szerdán 17 órakor.
Eugène Labiche A Lourcine utcai gyilkosság című darabjának bemutatójára készül a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház társulata, a premiert április 22-én, hétfőn este 7 órától láthatják az érdeklődők a színház nagytermében.
Az Erdélyben született ikonikus színésznő, Kiss Manyi személyes levelezését, fényképeit, iratokat tartalmazó, Kolozsváron található hagyatékát kutatják és népszerűsítik a Babeș–Bolyai Tudományegyetem hallgatói.
Újraindul a Kolozsvári Állami Magyar Színház tíz éve kezdeményezett, egy időre abbamaradt beszélgetős-főzős sorozata, amelyben színészek faggatnak színészeket.
Négy életnagyságú rekonstrukciót is bemutat a kréta kor végén Erdélyben élt hüllőkről a Maros Megyei Múzeum Természettudományi Osztályának új időszaki kiállítása, amely szeptember végéig tekinthető meg.
A Kőrösi Csoma Sándor születésének 240. évfordulójára szervezett indiai programsorozat keretében nyílt kiállítás Gazdáné Olosz Ella kovásznai textilművész alkotásaiból a kalkuttai Ázsiai Társaság székhelyén.
szóljon hozzá!