A test üzeme és az öregedés

A szerző vehette át idén a Tokaji Írótábor költészeti díját (képünkön). Kürti László a könyvismertetőn elmondta: a címadó vers az öregedésről szól, egyik ismerőse egészen fiatalon egyik napról a másikra megőszült – ez ihlette a költeményt. Hozzáfűzte, azért is választotta ezt a címet, mert először testnevelés szakon végzett az egyetemen, ott pedig olyan teljesítményt kellett nyújtani, amely alapos felkészülést igényelt.

„A kérdés az, hogy a test egy olyanfajta üzem-e, amelyet ugyanúgy lehet bejárni, mint a lélek útjait. Érdemes valamiféle aszkézisben lenni, a túledzettség sem jó, mert akkor nincs egyensúly” – magyarázta a kötetet bemutató Benő Attila kérdésére a szerző.

Benő Attila a Bulgakov emeleti termében megtartott könyvbemutatón elmondta: Kürti László 1976-ban született, a testnevelés után pedig a filozófia szakot is elvégezte a Debreceni Egyetemen.

Jelenleg Mátészalkán gimnáziumi tanár. Kürti Lászlónak eddig négy kötete jelent meg, számos díjjal ismerték el, megkapta többek között a Balázs Ferenc-díjat, illetve a idén a Tokaji Írótábor költészeti díját vehette át.

Kürti László elmondta: első publikációja 2003 körül a partiumi Parnasszus folyóiratban jelent meg, de más folyóiratokban, így a Hitelben és a Kráterben is közölték első verseit. A Testi misék című vers felolvasását követően Benő Attila elmondta: a kötet kritikai fogadtatása igen pozitív volt. Felvetésére Kürti úgy válaszolt: sem a pozitív, sem a negatív kritika nem tudja megérinteni, noha vannak olyan barátai, mesterei, akiknek kikéri a véleményét.

„A kritika, a recenzió valószínűleg nem nekem szól” – tette hozzá. A szerző azt is elárulta, hogy szigorúan kezeli a verseit, a személyes környezetéből, élményeiből táplálkozó verseit pedig nehezen tudja elmondani, megmutatni a családjának, mert ha igazat mond, az olykor nagyon fájdalmas lehet, ha hazudik, akkor is.

„Ha sikerülne felülemelkedni a történetek személyességén, láthatnák, hogy egyetemes emberi történetekről van szó” – magyarázta a költő. Kürti László ugyanakkor kitért József Attilához fűződő viszonyára is. „József Attila egy vesztes volt szociológiai szempontból. Ezzel együtt olyan szövegvilága van, olyan érzékeny a lénye, ami nekem mindig fontos volt” – fejtette ki Kürti László.