Fotó: Biró István
A vajdasági Puskás Zoltán rendezésében mutatja be Dés László, Geszti Péter és Békés Pál A dzsungel könyve című musicaljét a Kolozsvári Állami Magyar Színház szerda este.
2015. május 26., 19:312015. május 26., 19:31
A Rudyard Kipling-regény alapján készült mű bemutatóját beharangozó sajtótájékoztatón Visky András, a kolozsvári társulat művészeti vezetője elmondta, hogy a produkcióval a gyermekeket és a családokat szeretnék megszólítani. Megemlítette, hogy Puskás Zoltán korábbi előadása, az Óz, a nagy varázsló a kolozsváriak olyan rétegeit vonzotta a színházba, akik korábban nem látogatták a társulat előadásait.
Puskás Zoltán a nagyvárosi dzsungel világáról beszélt a sajtótájékoztatón. Elmondta, hogy az előadással a kitaszítottság érzését próbálta megfogalmazni, amivel a nagyvárosba költözők gyakran szembesülnek. Hozzátette: olyan előadást láthat a néző, amelynek egyes rétegei más-más korosztály számára üzennek. A gyermekeket a táncokkal, a jelmezekkel próbálják lekötni, a fiatalokat azokkal a helyzetekkel, amelyeket maguk is megélhettek, de vannak olyan rétegek is, amelyek a felnőttek számára lesznek érdekesek.
Az előadás ugyanakkor a felnőtté válás, a saját döntések meghozatalának a problémáival is foglalkozik. Azt a folyamatot kíséri végig, míg a rocker farkasok által befogadott Maugli a rapper majmokhoz áttévedve is felnő, mentorai már nem tudják megvédeni. Sir Kán, a Kipling-regény tigrise az alvilág uraként jelenik meg az előadásban.
A kolozsvári előadásban a gyermek Mauglit Vatány Zsolt, a felnőtté vált Mauglit Marosán Csaba alakítja, a tömegjelenetekben pedig kolozsvári színészhallgatók is részt vesznek. Az előadás koreográfiáját Gyenes Ildikó, jelmezeit Ledenják Andrea, díszleteit Szabó Attila készítette.
A Harag György Társulat és közönségének kapcsolata szeretetkapcsolat – talán eltűnt már lassan a többi erdélyi városból, de Szatmáron még létező a jelenség, hogy az emberek messziről felismerik a színészeket az utcán, nemcsak a magyarok, de a románok is.
Nagyszabású bemutatóra készül a Kolozsvári Magyar Opera: Giacomo Puccini korai, méltatlanul keveset játszott operáját, a Manon Lescau című művét viszik színpadra.
Fejedelmek aranya – Uralkodói reprezentáció Erdélyben címmel időszaki kiállítás nyílik kedden, a csíkszeredai Csíki Székely Múzeumban – tájékoztatta a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) hétfőn az MTI-t.
Kilencvenedik születésnapja alkalmából nagyszabású gálaműsorral köszöntik Bodrogi Gyulát, a nemzet színészét, Kossuth- és Jászai Mari-díjas, érdemes és kiváló művészt a Nemzeti Színház társulatának tagját Budapesten.
Könyv látott napvilágot arról, hogy a katonaság milyen mértékben és formában szólt bele a 20. században az aranyosszéki egyének, családok, kisközösségek életébe, milyen traumákat, tapasztalatokat, emlékeket hagyott maga után.
E-LÍRA 100 – válogatás száz év erdélyi magyar költészetéből címmel tart előadást szombaton Zilahon az Aradi Kamaraszínház.
Csehy Zoltán felvidéki költőnek ítélte a szakmai kuratórium az idén alapított Kovács András Ferenc Költészeti Díjat – jelentette be csütörtökön a Látó szépirodalmi folyóirat.
Világot gyújt és rendet rak a vers, melenget vagy lehűt, bezsongat vagy vigasztal. A vers megváltó rés a mindennapok falán – fogalmazta meg a Krónika megkeresésére a magyar költészet napja alkalmából László Noémi József Attila-díjas kolozsvári költő.
Közismert erdélyi magyar képzőművészeket bemutató sorozat részeként Jovián György Munkácsy-díjas képzőművész, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) tagja „corpus inane” című kiállítását nyitják meg április 18-án a Liszt Intézet bukaresti központjában.
A 80 éve született, 2021 februárjában elhunyt, Kossuth-díjas Farkas Árpádra emlékeznek a költészet napja alkalmából Sepsiszentgyörgyön, valamint a Hargita megyei Székelyszentmiklóson, ahol a költő a gyermekkorát töltötte.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!