Kovács András Ferenc, a Látó főszerkesztője vezette a beszélgetést szombaton a Bernády Házban tartott író-olvasó találkozón, amelyen jelent volt a Holmi versrovatát vezető Várady Szabolcs költő, műfordítő, a kritikai rovatért felelős Radnóti Sándor esztéta, kritikus, valamint három állandó szerző: Kőrizs Imre költő, Nádasdy Ádám nyelvész, műfordító, költő, tanár és Markó Béla költő.

„Az írók mindig szerettek volna saját lapot indítani, ahova nem a pártközpontból neveznek ki főszerkesztőt. ’89 elején érett meg a helyzet arra, hogy egy új lap indulása ne legyen engedélyhez kötve, csak be kellett jelenteni, hogy indul” – mondta el Várady Szabolcs. Radnóti Sándor hozzátette, a lapokat általában a fiatalok szokták szerkeszteni, de annak, hogy az induló Holmi szerkesztőgárdája érett felnőttekből állt, voltak bizonyos előnyei: például a minőség. „A Holmi nem egy kitüntetett irányzatot képviselt, hanem gyűjtőlap akart lenni, amely mindenhonnan lefölözi a legjavát” – fogalmazott Várady.

A beszélgetésen szó esett a szerkesztőségi demokráciáról, a Nyugat befolyásáról – akár a lap szerkezetének tekintetében is –, illetve arról, hogy külalakját egy nyugati filmes folyóiratnak köszönheti. A beszélgetésnek természetesen „láthatatlan” meghívottai is voltak, sok szó esett a Holmi nagyjairól és legendás főszerkesztőjéről, Réz Pálról. A szerkesztők már nem emlékeznek arra, hogy végül ki javasolta Bessenyei György Holmi művének címét a folyóirat nevének, mint ahogy a Látó esetében is homályba vesznek a névadás körülményei.

A kérdésre, hogy a lapban közlő munkatársaknak hogyan vezetett útjuk a Holmihoz, Markó Béla elmondta, hogy ebben az összefüggésben meg kell említeni a Látót is: „’89 decemberében az addig Igaz Szónak nevezett folyóiratot, ahol Gálfalvi Györggyel dolgoztunk, átvettük, megváltoztattuk, és címet kerestünk neki” – emlékezett vissza, majd bevallotta: névválasztáskor a Holmit utánozták, viszont Batsányi János versének címe és a sokáig a hátsó borítóján szereplő versrészlet ennek a mintakövetésnek egy „militánsabb változata”.

„A Holmi egy hivatkozási pont, mely ettől tovafelé pontosan megadja egy minőségi keresztmetszetét annak a kornak, mely 1989. októberétől 2014. decemberéig tart” – összegzett Kovács András Ferenc.

Nem esett szó arról, hogy miért is szűnik meg a lap, ennek belső okaira talán egy nemrég Réz Pállal készült interjúrészlet lehet a válasz: „84 éves vagyok, nagyon öreg; az ember ennyi évesen ne nagyon szerkesszen lapot, nem is tud már. Úgyhogy írtam egy körlevelet a szerkesztőknek, hogy lemondok. Két lehetőség van: megszűnik a lap, vagy másvalaki csinálja”.