Fotó: Bethlendi Tamás
Megalapítása után nem pusztán híreket gyártott, hanem diplomáciai feladatot is ellátott a Magyar Távirati Iroda (MTI), amely a Trianont követő időszakban fenntartotta a kapcsolatot az anyaország és az elcsatolt területek között – derült ki többek közt Sávoly Tamás történész, az MTVA levéltárosának előadásából, amelyet a Kincses Kolozsvár Egyesület ‘56-os megemlékezés-sorozata keretében hallhatott a közönség.
2016. október 23., 16:482016. október 23., 16:48
Az előadás legnagyobb része az idén fennállásának 135. évfordulóját ünneplő MTI bizalmas jelentéseiről szólt, amelyek a trianoni békeszerződés utáni időszakban váltak jelentőssé. „Az MTI bizalmas jelentéseinek elsődleges feladata az volt, hogy a kormányzathoz eljuttassák azokat a híreket, amelyekből az megtudhatta, hogyan vélekedik róla a nemzetközi sajtó. Másodlagos szerepük az volt, hogy a belső információkat eljuttassák a nemzetközi sajtónak” – foglalta össze lapunk kérdésére Sávoly Tamás.
Mint kifejtette, ezek a titkos és bizalmas tájékoztatók 2008 óta elérhetőek a világhálón, ugyanis az MTI feldolgozta és digitalizálta az archív anyagokat. Ezek a bizalmas jelentések annak idején legfeljebb száz emberhez jutottak el, ezeket az információkat a kormány fel tudta használni diplomáciai kapcsolatainak építésében is. A levéltáros elmondta, 1920-ban Kozma Miklós századost bízták meg azzal, hogy újraszervezze az MTI tevékenységét. A trianoni trauma őt talán még súlyosabban sújtotta, hiszen Nagyváradon született és Kárpátalján nevelkedett.
„Azt látta, hogy katonai szempontból elvesztettük a háborút és a politikusok sok mindenben felelősek Trianon következményeiért. A hadseregben és a politikusokban nem bízott, de győzni szeretett volna, így kidolgozott egy sajátos csatateret, az „éteri csatateret”: megalakította a Magyar Telefónia és Rádió Rt.-t, ezzel pedig lehetőség nyílt arra, hogy az MTI-híreket eljuttassa a határokon túlra” – magyarázta a történész. Sávoly Tamás felvázolta a hírügynökség történetét az 1881-es alapítástól kezdve 1956-ig. Az elhangzottak kiegészítették az MTI fotóiból nyílt kiállítást, melyek az előadás helyszínéül is szolgáló Szentegyház utcai rendezvényközpont falait díszítik.
A Harag György Társulat és közönségének kapcsolata szeretetkapcsolat – talán eltűnt már lassan a többi erdélyi városból, de Szatmáron még létező a jelenség, hogy az emberek messziről felismerik a színészeket az utcán, nemcsak a magyarok, de a románok is.
Nagyszabású bemutatóra készül a Kolozsvári Magyar Opera: Giacomo Puccini korai, méltatlanul keveset játszott operáját, a Manon Lescau című művét viszik színpadra.
Fejedelmek aranya – Uralkodói reprezentáció Erdélyben címmel időszaki kiállítás nyílik kedden, a csíkszeredai Csíki Székely Múzeumban – tájékoztatta a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) hétfőn az MTI-t.
Kilencvenedik születésnapja alkalmából nagyszabású gálaműsorral köszöntik Bodrogi Gyulát, a nemzet színészét, Kossuth- és Jászai Mari-díjas, érdemes és kiváló művészt a Nemzeti Színház társulatának tagját Budapesten.
Könyv látott napvilágot arról, hogy a katonaság milyen mértékben és formában szólt bele a 20. században az aranyosszéki egyének, családok, kisközösségek életébe, milyen traumákat, tapasztalatokat, emlékeket hagyott maga után.
E-LÍRA 100 – válogatás száz év erdélyi magyar költészetéből címmel tart előadást szombaton Zilahon az Aradi Kamaraszínház.
Csehy Zoltán felvidéki költőnek ítélte a szakmai kuratórium az idén alapított Kovács András Ferenc Költészeti Díjat – jelentette be csütörtökön a Látó szépirodalmi folyóirat.
Világot gyújt és rendet rak a vers, melenget vagy lehűt, bezsongat vagy vigasztal. A vers megváltó rés a mindennapok falán – fogalmazta meg a Krónika megkeresésére a magyar költészet napja alkalmából László Noémi József Attila-díjas kolozsvári költő.
Közismert erdélyi magyar képzőművészeket bemutató sorozat részeként Jovián György Munkácsy-díjas képzőművész, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) tagja „corpus inane” című kiállítását nyitják meg április 18-án a Liszt Intézet bukaresti központjában.
A 80 éve született, 2021 februárjában elhunyt, Kossuth-díjas Farkas Árpádra emlékeznek a költészet napja alkalmából Sepsiszentgyörgyön, valamint a Hargita megyei Székelyszentmiklóson, ahol a költő a gyermekkorát töltötte.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!