A libanoni Ali Ahmad Szajid Eszber, művésznevén Adonis és a francia Yves Bonnefoy vehette át a Janus Pannonius költészeti díjat pénteken Pécsen.
2014. augusztus 31., 19:152014. augusztus 31., 19:15
A Magyar PEN Club elnöke, Szőcs Géza által tavalyelőtt alapított – magán és kormányzati forrásból finanszírozott –, 50 ezer euróval, oklevéllel és egy Janus Pannonius-szoborral járó kitüntetéssel olyan jelentős életművel rendelkező költőket ismernek el, akik hozzájárultak a nemzetek, kultúrák közötti párbeszéd erősítéséhez.
A díjátadón Páva Zsolt, Pécs polgármestere emlékeztetett arra, hogy éppen 580 esztendeje, ezen a napon született a díj névadója, Janus Pannonius, akit az egész művelt világ ismert és elismert, kortársai közül pedig kiemelkedett zsenialitásával.
„Olyan korban élt, amelyben új alapokra került a gondolkodás, a művészet, amelyben lefektették a modern együttélés szabályait” – mondta. Hozzátette: a díj alkalmas arra, hogy folyamatosan fenntartsa az érdeklődést az egykori pécsi püspök és humanista költő személye iránt, és „messze földön, még többen megismerjék”.
Szőcs Géza beszédében kiemelte: Janus Pannonius óta sok minden megváltozott a világban és a költészetben, de utóbbi célja és értelme nem. „Az ember mindenek előtt való ösztöne, hogy viszonyba helyezze magát a léttel, és dialógust kezdeményezzen vele, ugyanaz maradt. Éppen ezért hatnak ma is korszerűnek ezer éve élt költők szavai, s éppen ez hívja fel a figyelmet a mai világban mindinkább visszaszorulóban lévő költészet szolgáira. Azokra, akik még folytatják a létértelmezés, a rákérdezés, az önmegismerés ősi időben elkezdett monológjait, amelyek hatalmas és lenyűgöző dialógussá adódnak össze” – mondta.
A Magyar PEN Club elnöke úgy fogalmazott, Adonis és Bonnefoy egész életükben azért dolgoztak, hogy az ember ne változhasson egydimenziós lénnyé, személyükben korunk költészetének két klasszikusát tisztelhetjük.
A pénteki rendezvényen a nagydíjak mellett két műfordítói díjat és egy különdíjat is kiosztottak. Előbbit Csehy Zoltán pozsonyi költő, műfordító, irodalomtörténész és Hannu Launonen finn irodalmár, a magyar költészet és irodalom fordítója, míg az utóbbit Gömöri György költő, műfordító, irodalomtörténész érdemelte ki.
A pénteki díjátadót követően gálaest vette kezdetét Pécsen, a díjhoz kapcsolódó programok szombaton irodalmi esttel folytatódtak. Ez utóbbin Szőcs Géza beszélgetett a Janus Pannonius költészeti díj nyerteseivel, a díjazottak verseiből előadtak maguk a költők és Hobo. Hétfőn Gérard Depardieu ad elő részleteket a díjazottak műveiből Budapesten.
Közismert erdélyi magyar képzőművészeket bemutató sorozat részeként Jovián György Munkácsy-díjas képzőművész, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) tagja „corpus inane” című kiállítását nyitják meg április 18-án a Liszt Intézet bukaresti központjában.
A 80 éve született, 2021 februárjában elhunyt, Kossuth-díjas Farkas Árpádra emlékeznek a költészet napja alkalmából Sepsiszentgyörgyön, valamint a Hargita megyei Székelyszentmiklóson, ahol a költő a gyermekkorát töltötte.
Tiszteletbeli Arany Pálma-díjat kap George Lucas, a Csillagok háborúja-sorozat rendezője május 25-én, a 77. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál záróünnepségén – jelentették be kedden a szervezők.
Közkívánatra Agócs Gergely néprajzkutató tart interaktív képzést április 29–30. között a torockói Duna-Házban. A Magyar népmese – hagyományos mesemondás című foglalkozást elsősorban, de nem kizárólag pedagógusoknak ajánlják.
Japán sztrájkot hirdetett a Csíki Székely Múzeum, csatlakozva a CulturMedia – Kulturális és Média Szakszervezetek Országos Szövetsége, az Alfa Kartell Országos Szakszervezeti Szövetség tagja által elindított országos tiltakozáshoz.
Süli Attila magyarországi történésznek a Gábor Áron, a székely nemzet legendás hőse című kötetét mutatják be a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum Bartók Béla termében április 11-én, csütörtökön 18 órától.
Újra költészetnapi verssétát szervez a nagyváradi Szigligeti Színház a tavalyi rendezvény nagy sikerére való tekintettel – közölte a társulat.
Első erdélyi helyszínként Marosvásárhelyen tartottak vetítéssel egybekötött közönségtalálkozót péntek este a Most vagy soha! című film alkotói.
„Kitelepítés című könyvem azt a kérdést feszegeti, vajon értelemmel bír-e az életünk, hiszen talán nem a szenvedés, hanem az értelmetlen szenvedés az, ami elviselhetetlen” – fogalmazott a Krónikának adott interjúban Visky András író, dramaturg.
Immár harmadik alkalommal szervezi meg a magyar filmnapokat a Cenk alatti városban a Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ Bukarest a brassói Secvențe Kulturális Egyesülettel és a Barcasági Magyarságért Egyesülettel közösen.
szóljon hozzá!