Ligeti Ernőre és Karácsony Benőre emlékeztek a Helikon – Kemény János Alapítvány városnapi, Helikonisták a fasizmus karmaiban című rendezvényén, a marosvásárhelyi zsinagógában. A két író életútjának utolsó szakaszáról Sebestyén Spielmann Mihály történész, levéltáros, író beszélt.
2015. május 25., 19:122015. május 25., 19:12
Ligeti Ernő és Karácsony Benő között rengeteg a hasonlóság – izraelita vallású magyar írók, mindketten jogászok voltak, egyikük sem tekintette élethivatásnak az ügyvédkedést, mindketten a Helikon írói csoportosulás tagjai voltak, mindketten Marosvásárhelyen adták ki első munkáikat, és végül: mindkettőjükkel a fasizmus végzett.
Életútjuk végső szakaszát jellemezve Spielmann Mihály a korszakról is átfogó képet adott. A szokatlanul sok hallgatót vonzó előadáson sok érdekes dolgot tudhattak meg az érdeklődők az „ész- és emberveszejtő időszakról”, arról, hogy bár az erdélyi zsidóság 1895-től politikailag egyenjogúnak számított a magyarsággal, 1924-től az erdélyi zsidóságot, a magyarokkal egyetemben jogfosztások érték, az ő helyzetük azonban még súlyosabb volt, hiszen a román hatalom újabb tiltásokkal súlyosbította helyzetüket, pontosan a magyarsághoz való tartozásuk megtorlásaként.
A Goga–Cuza- és a Iorga-kormányok már a paroxizmusig fokozták a zsidók és különösen az erdélyi zsidó értelmiségiek elleni megszorításokat, hogy aztán a bécsi döntés utáni időszakban a saját vállalt nemzetük, a magyarság forduljon ellenük. Ligeti Ernőt – aki egy szerencsésebb végkimenetel reményével Budapestre költözött – a Pozsonyi úti védett házból rángatták ki családjával együtt a nyilasok, majd az Andrási út 60-ban kínozták, és a Liszt Ferenc téren végezték ki őket. A gyulafehérvári születésű Karácsony Benőt (Klärmann Bernát) Auschwitzban érte a halál.
Ligeti Ernő 1920-ban, Marosvásárhelyen adta ki Asszony című novelláskötetét, majd 1931-ben Az ő kis katonája című regényét. Karácsony Benő első, és egyetlen önálló novelláskötete, a Tavaszi Ballada is Marosvásárhelyen jelent meg 1925-ben Révész Béla könyvkereskedésének kiadásában. De első színdarabját, a Válás utánt is a marosvásárhelyi színház mutatta be, néhány hónappal a kolozsvári bemutató előtt. Ezt követte a sorozatként megjelenő regények folyama (Pjotruska, Napos oldal, Utazás a szürke folyón, Új élet kapujában, A megnyugvás ösvényein, stb.)
Spielmann Mihály elmondta: talán soha senki nem tudta úgy ábrázolni az erdélyi kisvárost, mint Karácsony Benő. A Gyulafehérvárra hasonlító regénybeli városok képe plasztikusan, hallhatóan, érezhetően, kitapinthatóan kap életet minden írásában. A Vásárhelyen kiadott kötet néhány sora is szépen igazolja ezt:
„Az állatorvos is kilép a kávéházból. Apró kocsi várja. Nem ül még fel, szivart akar venni. A fodrász függönye lágyan libben egyet. A takarékpénztárban serényen folyik a munka. A szabóék kis ölebe kifekszik a gyalogjáróra. A papírkereskedés előtt kukoricát mázsálnak. Az állatorvos megvette a szivart és bepréseli magát a szűk kocsiba.
A mezítlábas parasztfiú, aki gazdája szivarvásárlását arra használta fel, hogy parittyájával a szemközti zárda frízei között üldögélő galambok közé lőtt, megigazítja tornyos szalmakalapját és elindítja az apró mokánylovat. A kis csikó is előkerül valahonnan, és a kövezeten kibicsakló, zsenge lábakkal fut a kocsi után. Az állatorvos megbillenti szájában a szivart, annak jeléül, hogy tudomásul vette a virágüzlet tulajdonosának köszöntését. Elnéz az Óvoda utcába: a román templom tornya krétafehér a rátűző naptól.”
Az est során Kilyén Ilka színművésznő és Szabó Dániel Ligeti- és Karácsony-művekből olvastak fel, Lokodi Károly és Zágoni Előd pedig hegedűn és gordonkán játszott.
A Harag György Társulat és közönségének kapcsolata szeretetkapcsolat – talán eltűnt már lassan a többi erdélyi városból, de Szatmáron még létező a jelenség, hogy az emberek messziről felismerik a színészeket az utcán, nemcsak a magyarok, de a románok is.
Nagyszabású bemutatóra készül a Kolozsvári Magyar Opera: Giacomo Puccini korai, méltatlanul keveset játszott operáját, a Manon Lescau című művét viszik színpadra.
Fejedelmek aranya – Uralkodói reprezentáció Erdélyben címmel időszaki kiállítás nyílik kedden, a csíkszeredai Csíki Székely Múzeumban – tájékoztatta a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) hétfőn az MTI-t.
Kilencvenedik születésnapja alkalmából nagyszabású gálaműsorral köszöntik Bodrogi Gyulát, a nemzet színészét, Kossuth- és Jászai Mari-díjas, érdemes és kiváló művészt a Nemzeti Színház társulatának tagját Budapesten.
Könyv látott napvilágot arról, hogy a katonaság milyen mértékben és formában szólt bele a 20. században az aranyosszéki egyének, családok, kisközösségek életébe, milyen traumákat, tapasztalatokat, emlékeket hagyott maga után.
E-LÍRA 100 – válogatás száz év erdélyi magyar költészetéből címmel tart előadást szombaton Zilahon az Aradi Kamaraszínház.
Csehy Zoltán felvidéki költőnek ítélte a szakmai kuratórium az idén alapított Kovács András Ferenc Költészeti Díjat – jelentette be csütörtökön a Látó szépirodalmi folyóirat.
Világot gyújt és rendet rak a vers, melenget vagy lehűt, bezsongat vagy vigasztal. A vers megváltó rés a mindennapok falán – fogalmazta meg a Krónika megkeresésére a magyar költészet napja alkalmából László Noémi József Attila-díjas kolozsvári költő.
Közismert erdélyi magyar képzőművészeket bemutató sorozat részeként Jovián György Munkácsy-díjas képzőművész, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) tagja „corpus inane” című kiállítását nyitják meg április 18-án a Liszt Intézet bukaresti központjában.
A 80 éve született, 2021 februárjában elhunyt, Kossuth-díjas Farkas Árpádra emlékeznek a költészet napja alkalmából Sepsiszentgyörgyön, valamint a Hargita megyei Székelyszentmiklóson, ahol a költő a gyermekkorát töltötte.
szóljon hozzá!