A felelősség kérdésére fókuszálva állította színpadra Katona József Bánk bánját Szabó K. István nagyváradi rendező. Az előadás premierje március 11-én lesz a Békéscsabai Jókai Színházban.
2016. március 06., 14:562016. március 06., 14:56
A rendező az MTI-nek úgy nyilatkozott: „nem akarunk sok mindenről beszélni, egyről viszont nagyon sokat fogunk: a felelősségről\". Szabó K. István elismerte, hogy erdélyi magyar rendezőként némileg másképp láthatja a „nemzeti tragédiát\".
Biztos, hogy vannak az értelmezésben módosulások, áthallások, hangsúlyok, melyek másképpen érvelnek a megszokottnál, hiszen erősen átrendeződött a mi lelki életünk is az elmúlt közel száz évben. „Talán több személyes, családi és közösségi dráma társul hozzá a határon túliak emlékezetében, megélt mindennapjaikban, mint ami itt, Magyarországon, azóta felejtődött\" – fogalmazott Szabó K. István.
A rendező úgy véli, Katona drámáját lehet a „magyar Hamletnek” is nevezni. Mint mondta, a Bánk bán a shakespeare-i modell szerint tisztult le, az egyén útját követve, annak belső vívódásait kiemelve, szembeállítja őt magával a történelmi rendszerrel. A mű hűségről, katonabecsületről, de korrupcióról, ármánykodásokról, hatalmi harcokról is szól.
„Amikor egy nemzeti közösséget önbecsülésében aláznak meg, akkor előbb-utóbb elkerülhetetlenné válik a válaszreakció, és az elfojtott sérelmek végső elégtételként nyúlnak a hatalom torkához\" – közölte. Ennek ellenére – mondta Szabó K. István – nem akar politikai színházat csinálni, az aktuális helyzetre mutogatni. „Általában próbáltam rávilágítani a politika felelősségére; azt a kérdést boncolgattam, hogy mit kezd a mindenkori hatalom a saját felelősségével\" – fogalmazott.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.
A mérai magyar, román és cigány tánchagyományt is színpadra állítja a Cifra lelkek forrásvize című előadás, amely ugyanakkor tiszteleg minden egykori adatközlő, zenész, táncos és énekes előtt, akik a régió kulturális örökségét formálták.
Dede Franciska, a budapesti Országos Széchenyi Könyvtár (OSZK) kutatója tart előadást Kolozsváron arról, hogy milyen képek jelentek meg szobabelsőkről a 19-20. század fordulóján a nyomtatott lapokban.
Könyvbemutatóra hívják a közönséget március 23-án 18 órától a Kriza János Néprajzi Társaság kolozsvári székházába.
Hogyan hat a vizuális kommunikációra a mesterséges intelligencia (MI/AI)? Elveszi-e a reklámgrafikusok munkáját? Balázs Zoltán egyetemi adjunktussal, a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) művészeti tanszékének vezetőjével jártuk körül a témát.
Elhunyt Halász Péter magyarországi néprajzkutató, a csángómagyarság kutatója, akinek csütörtökön nyílt meg életmű-kiállítása Csíkszeredában.
A millenniumi ünnepségek képzőművészeti jelentőségét és a nagybányai művésztelep megalakításának 130. évfordulóját mutatja be a Magyar Nemzeti Galériában nyílt két kamaratárlat
Az utóbbi évek egyik legkülönlegesebb és legrejtélyesebb történelmi műtárgya, a 23 karátos aranyból készült „hősi sisak” szerepel az Artmark aukciósház március 31-i történelmi árverésének kínálatában.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!