Ukrán katonai források szerint Petro Porosenko ukrán elnök csütörtökön, a nap folyamán készült parancsot adni arra, hogy az ukrán hadsereg is kezdje meg a nehézfegyverek kivonását.

A „luhanszki és donyecki népköztársaság” képviselői csütörtökön azzal a panasszal fordultak a minszki megállapodások szavatolóihoz, a „normandiai négyekhez” – Németországhoz, Franciaországhoz, Oroszországhoz és Ukrajnához –, valamint az EBESZ-hez, hogy Kijev nem teljesíti a ráháruló hasonló kötelezettséget.

John Kerry amerikai külügyminiszter eközben egy szerdai washingtoni meghallgatáson értésre adta: a minszki tűzszüneti megállapodás összeomlása esetén az Egyesült Államok kész újabb szankciókat bevezetni Oroszországgal szemben. Kerry szavai szerint Washingtonban vizsgálják, hogy az érintett felek betartják-e a február 12-ei tűzszüneti megállapodást, vagy pedig „olyan másféle erőfeszítés lehet folyamatban, amely azonnali, sokkal jelentősebb válaszlépést érdemelne”. Az amerikai diplomácia vezetője szerint a február 12-én megkötött egyezséget sem Moszkva, sem a szakadár lázadók nem tartják be.

Az amerikai külügyminiszter, aki kedden a szenátusban hazugsággal vádolta meg Moszkvát Oroszország kelet-ukrajnai katonai jelenlétével kapcsolatban, kedden azt állította, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök „közvetlenül” törekszik Ukrajna „destabilizálására”. Kerry szerint Putyin Luhanszk, Donyeck és Debalceve esetében „lehetővé tette, bátorította és előmozdította” az Ukrajna destabilizálása céljából történt területfoglalást.

Az orosz külügyminiszter eközben irreálisnak tartja Kijev feltételeit, hogy az ukrán nehézfegyverzet visszavonását legalább 24, vagy 48 órás teljes tűzszünet előzze meg Délkelet-Ukrajnában. Szergej Lavrov egy csütörtöki moszkvai tájékoztatón Washingtont és Brüsszelt is bírálta, amelyek szerinte nevetséges követeléseket támasztanak, amikor támogatják Kijev feltételeit.

Az orosz diplomácia vezetője emellett azzal vádolta John Kerry amerikai külügyminisztert és Donald Tuskot, az Európai Tanács elnökét, hogy a minszki megállapodások betartásáról akarják elterelni a figyelmet az Oroszország elleni újabb büntetőintézkedések kilátásba helyezésével.

A Gazprom orosz állami energetikai cég szóvivője szintén csütörtökön azt közölte: kész az orosz–ukrán megállapodástól elkülönítve kezelni a Donyec-medence gázellátását, de a Kijev által előre kifizetett összegért csak a hétvégéig tud szállítani Ukrajnának.

Korábban, még szerdán az orosz államfő népirtáshoz hasonlította azt, hogy Kijev beszüntette a szakadár délkelet-ukrajnai régiók gázellátását. Vlagyimir Putyin egy moszkvai sajtótájékoztatón azt mondta, hogy a „donyecki és luhanszki népköztársaságokban” éheztek az emberek, és ott humanitárius katasztrófa alakult ki, amit az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet is megerősített. Azzal vádolta a kijevi hatalmat, hogy Ukrajna „egyes felelős vezetői nem értik, mit jelentenek a humanitárius kérdések, mi az, hogy emberiesség, magát a fogalmat is elfelejtik”. „Ez már bizony népirtáshoz fogható” – hangsúlyozta.

Mindeközben a krími tatárok volt vezetője szerint Oroszország „teljesen militarizálja” az általa megszállt Krímet, több mint negyvenezer katonát vont össze az ukrán határ közelében, és atomtöltetek hordozására képes rakétákat telepít a félszigetre.

Musztafa Dzsemiljev, a tatárok törvényhozó és kormányzó testületének, a medzslisznek a volt vezetője, aki tagja az ukrán parlamentnek, szerda este az 5 Kanal kijevi televíziónak nyilatkozva beszélt erről – interjújából idézett az UNIAN ukrán hírügynökség.

„Legkevesebb 40 ezer katona van ott (a Krímben). Ennyien összpontosulnak a határon. Egyedül Dzsankojban mintegy 60 harci repülőgép van, amely kész felénk (Ukrajna irányában) repülni” – mondta Dzsemiljev. A Jalta melletti Kiziltasban szerinte atomsilót építenek, mint „a szovjet időkben”.