A kvartett a tunéziai civil társadalom négy legjelentősebb szervezetét foglalja magában: a Tunéziai Általános Munkásszakszervezetet, a Tunéziai Ipari, Kereskedelmi és Kézműves Konföderációt, a Tunéziai Emberi Jogi Ligát és a Tunéziai Ügyvédi Kamarát. A norvégiai Nobel-bizottság indoklása szerint azzal érdemelték ki a kitüntetést, hogy nagyban hozzájárultak a plurális társadalom felépítéséhez az észak-afrikai országban. „Alternatív, békés politikai folyamatot indítottak el, amikor az ország a polgárháború szélére sodródott” – írták a pénteken Oslóban közzétett indoklásban.

A 2011-ben kezdődött demokratizálódási folyamat 2013 nyarára megtorpant Tunéziában, ellenzéki politikusokat lőttek agyon, ami tüntetéseket és belpolitikai válságot váltott ki. 2013 októberében „nemzeti párbeszéd” kezdődött a kormánypárt és az ellenzék között. Tavaly elnök- és parlamenti választásokat tartottak, és lépésről lépesre hozzák létre a demokrácia intézményeit. A folyamatot időnként beárnyékolják súlyos erőszakcselekmények, főleg olyanok, amelyeket iszlám szélsőségesek követnek el.

Huszin Abbászi, a tunéziai munkásszakszervezet főtitkára a bejelentésre reagálva úgy nyilatkozott, nagyon meglepte a kitüntetés, de nemcsak őt, hanem a kvartett többi tagszervezetének tagjait is. „Azokat az erőfeszítéseket jutalmazza a kitüntetés, amelyeket a kvartett több mint két évvel ezelőtt kezdett el, amikor az ország minden fronton veszélyben volt. Ez nagy öröm Tunéziának, és remény az arab világnak” – jelentette ki Abbászi. Kaci Kullmann Five, a Nobel-bizottság elnöke szerint a díjjal mindenekelőtt a tunéziai népet akarták bátorítani, amely nagy nehézségek ellenére lerakta a nemzeti testvériség alapjait. A bizottság reményei szerint ez a munka követendő példa lesz más országok számára is.

Az AP amerikai hírügynökség szerint a döntés valószínűleg meglepetés mindenki számára, hiszen a díj elnyerésére a legesélyesebb Angela Merkel német kancellár volt az ukrán válság és kiváltképp a menekülthullám kezelésében nyújtott munkájáért. Esélyesként tartották számon még Ferenc pápát és a Novaja Gazeta című orosz újságot is. Az idei díjra 273 nevezett volt, öttel kevesebb, mint tavaly.

A Nobel-bizottság döntését Európa-szerte elismeréssel fogadták, a nyilatkozó politikusok támogatásukról biztosították Tunéziát és erőfeszítéseit a demokratikus átalakulásra. Federica Mogherini, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője Twitter-üzenetében azt írta, hogy a kvartettet alkotó tunéziai szervezetek megmutatták Észak-Afrikának és a Közel-Keletnek a zűrzavarból kivezető demokratikus utat.

Angela Merkel kiváló döntésnek nevezte a tunéziai szervezetek kitüntetését szóvivője szerint. „A díj megérdemelt jutalom a demokráciáért folytatott küzdelemért, és ahhoz a gondolathoz való ragaszkodásért, hogy egy nép, amely megszabadult egy diktatúrától, valami jobbat érdemel, mint egy újabb diktatúrát” – idézte a kancellárt Steffen Seibert. Arra a kérdésre, hogy a német vezető reakciója megkönnyebbülését tükrözi-e amiatt, hogy nem őt tüntették ki egy olyan időszakban, amikor menekültpolitikája feszültségeket kelt, a szóvivő így válaszolt: „Nem. Amiatti örömét tükrözi, hogy jó döntés született. Tisztelet a nyerteseknek, a többi pedig csak spekuláció, de nem a miénk” – szögezte le.

François Hollande francia elnök szerint a díj szentesíti a tunéziai demokratikus átmenet sikerét. „Ismerjük el, hogy az arab tavasz forradalmai közül a tunéziai az egyetlen, amelynek vitathatatlan választások és megalapozott demokrácia lett az eredménye” – jelentette ki Hollande. A szintén Nobel-békedíjas Lech Walesa volt lengyel elnök kijelentette: az idei díj a tunéziai szervezetek tevékenységének dicsérete, a jóért folytatott küzdelem elismerése és bátorítás „további bölcs cselekedetekre”.