FRISSÍTVE – A vasárnap este Brüsszelben és két belga városban indított rendőrségi razziák során tizenhat embert őrizetbe vettek, de Belgium első számú körözött személye, a november 13-án végrehajtott, 130 halálos áldozatot követelő párizsi merényletsorozat egyik feltételezett elkövetője, Salah Abdeslam még szökésben van – tájékoztatott a belga főügyészség hétfőn kora hajnalban. A Le Soir hétfői, meg nem erősített értesülései szerint Abdeslam Németország irányába tarthatott.
2015. november 23., 12:252015. november 23., 12:25
2015. november 23., 15:332015. november 23., 15:33
Vasárnap éjjel a rendőrség különleges alakulatai összesen tizenkilenc összehangolt akciót hajtottak végre terroristagyanús személyek felkutatására a belga főváros Molenbeek, Anderlecht, Jette, Schaerbeek, Woluwe-Saint-Lambert és Forest nevű városrészében, valamint hármat Charleroiban és egyet Liege környékén.
A főügyészség közlése szerint az őrizetbe vettek közül egy ember megsérült. Molenbeekben egy férfi autójával a rendőröknek hajtott, akik két lövést adtak le a támadóra. A sebesült sofőr a helyszínről elmenekült, de később sikerült őt elfogni. A rendőri akciók során sem fegyvereket, sem robbanóanyagot nem találtak – tájékoztatott Eric Van Der Sypt, a belga főügyészség szóvivője.
A rendőrségi műveletsorozat Brüsszel központjában, a város főterének (Grand Place) közelében kezdődött. A hatóságok a lakosságot arra szólították fel, hogy ne menjenek az ablakok közelébe, miközben lezárták a környező utcákat.
Az események érdekessége, hogy a rendőrség felkérte a sajtót és a polgárokat: az akció idején ne adjanak hírt a rendőrség mozgásáról, illetve ne posztoljanak róluk a közösségi oldalakon. Ennek nyomán a polgárok cicás képekkel árasztották el a Twittert.
A rendőrségi akció ellenére a belga válságközpont fenntartotta a legmagasabb, négyes fokozatú, „súlyos és azonnali” terrorfenyegetettség esetén alkalmazott készültségi szintet Brüsszelben és környékén. Az iskolák a belga fővárosban zárva maradtak, a metró nem közlekedett hétfőn. A nagy számú látogatót vonzó rendezvényeket korlátozták. A Európai Bizottság, valamint a NATO – miként azt a két brüsszeli székhelyű intézmény jelezte – fokozott biztonsági intézkedések mellett folytatta működését.
Cameron: Nagy-Britanniának is bombáznia kell az Iszlám Államot
Eközben hétfőn David Cameron brit miniszterelnök az Iszlám Állam dzsihadista szervezet elleni közös fellépésre szólította fel a nemzetközi közösséget Párizsban, s jelezte, hogy hazájának is légicsapásokat kell intéznie a terroristák állásaira Szíriában.
„Határozottan támogatom (Francois) Hollande elnök döntését az Iszlám Állam szíriai bombázásáról. Az a határozott meggyőződésem, hogy Nagy Britanniának is ezt kell tennie” – mondta a brit miniszterelnök a francia elnökkel folytatott megbeszélést követően az Élysée-palotában. „Közös veszéllyel állunk szemben. A világnak össze kell fognia a terrorfenyegetettség elleni harcban” – hangsúlyozta David Cameron.
„Mindent meg fogunk tenni, ami tőlünk telik francia barátunk és szövetségesünk támogatására, hogy legyőzze ezt az ördögi veszélyt” – fogalmazott a brit kormányfő. Elmondta, hogy megállapodott a francia elnökkel abban, hogy még nagyobb erőfeszítéssekkel és még szorosabban fognak együttműködni az európai országok.
„Többet kell tennünk a Szíriából hazatérő külföldi harcosok ártalmatlanításáért. Nevetséges, hogy több információhoz jutunk az Európai Unión kívüli országoktól ahhoz képest, amit a tagállamoktól kapunk\" – mondta David Cameron, arra utalva, hogy Marokkó figyelmeztette a francia titkosszolgálatokat arról, hogy a párizsi merényletek feltételezett fő szervezője, a belga–marokkói Abdelhamid Abaaoud Görögországon keresztül visszatért Szíriából Európába, és Franciaországban lehet.
A brit miniszterelnök jelezte: felajánlotta a francia elnöknek a Cipruson található Akrotiri brit bázis használatát a francia légi erőnek az Iszlám Állam szíriai állásai elleni légicsapásokhoz.
Hollande: fokozzuk a szíriai légicsapásokat
Francois Hollande megerősítette, hogy a Charles de Gaulle francia repülőgép-hordozó hamarosan a térségbe érkezik „azzal az egyértelmű küldetéssel, hogy keményen bombázza az Iszlám Államot”. Franciaország katonai célja Szíriában és Irakban „a lehető legtöbb kárt okozni az Iszlám Államnak” – fogalmazott a francia elnök.
„Meggyőződésünk, hogy tovább kell folytatni az Iszlám Állam elleni légicsapásokat Szíriában. Erősíteni fogjuk a légicsapásokat, olyan célpontokat fogunk választani, amelyek a lehető legtöbb kárt okoznak ennek a terrorista hadseregnek” – mondta Francois Hollande.
A megbeszélés előtt a két ország vezetője együtt emlékezett meg a Bataclan koncertterem előtt a 130 áldozatot szedő, november 13-i merényletek áldozatairól. A hét helyszínen elkövetett támadássorozatot az Iszlám Állam vállalta magára. A két ország vezetője egy-egy szál rózsát helyezett el a merényletsorozat azon helyszínén, ahol három öngyilkos merénylő 89 embert ölt meg. Elkísérte őket Anne Hidalgo, Párizs főpolgármestere.
Francois Hollande az ENSZ Biztonsági Tanácsa valamennyi tagországának vezetőjével találkozik a héten, miután a BT francia kezdeményezésre az Iszlám Állam és az an-Nuszra Front szélsőséges csoportok elleni katonai erő alkalmazására feljogosító, egyhangú terrorelhárítási határozatot fogadott el pénteken.
A francia elnök kedden Washingtonba utazik, ahol amerikai kollegájával, Barack Obamával találkozik, csütörtökön Moszkvában Vlagyimir Putyin orosz elnökkel tárgyal, vasárnap este pedig Hszi Csin-ping kínai elnökkel vacsorázik. Közben pedig szerda este Angela Merkel német kancellárt Párizsban fogadja Francois Hollande, aki szeretné meggyőzni a nagyhatalmakat egy egységes és összehangolt katonai koalíció létrehozásáról a dzsihadisták ellen.
A Le Monde című napilap eközben hétfőn megtudta: a francia hatóságok a párizsi merényleteket követően kihirdetett rendkívüli állapot keretében az elmúlt tíz napban 1072 helyen tartottak házkutatást, 139 embert állítottak elő, közülük 117-et vettek őrizetbe.
A magyaroknak a nyugati civilizáció, a szabadság, a család és a zsidó-keresztény kultúra védelmében tett erőfeszítéseit méltatta Donald Trump korábbi amerikai elnök.
Az Egyesült Államok egy új, mintegy 6 milliárd dollár értékű fegyverszállítási szerződést készül bejelenteni Ukrajnának – jelentette a Politico csütörtökön, a tervekben részt vevő, név nélkül nyilatkozó tisztviselőkre hivatkozva.
Egy ukrán bíróság pénteken elrendelte Mikola Szolszkij mezőgazdasági miniszter letartóztatását.
Klaus Iohannis román elnök is esélyes lehet az Európai Bizottság elnöki tisztségének elnyerésére abban az esetben, ha a jelenlegi elnök, Ursula von der Leyen nem nyer újabb mandátumot – írja a Politico.
Nem fogják befolyásolni Oroszország hadműveleti céljainak elérését a Washington által Kijevnek szállított, megnövelt hatótávolságú ATACMS műveleti-taktikai rakéták – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő csütörtökön Moszkvában újságíróknak.
Az Egyesült Államok újabb városaiban kezdődtek tüntetések és épültek palesztinpárti egyetemi sátortáborok csütörtökön, így Atlantában és a fővárosban, Washingtonban is.
Felfújható matracon akart Ukrajnából a Dnyeszter folyón keresztül Moldovába szökni egy férfi, hogy elkerülje a katonai szolgálatot, de elfogták – közölte szerdán az ukrán határőrszolgálat.
Oroszország elkerülhetetlen vereségével végződne a NATO akármelyik tagállama ellen intézett orosz támadás – jelentette ki Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter csütörtökön.
A 2024-es év nem az elmélet, hanem a gyakorlat éve: választások lesznek szerte a világban és ezeket meg kell nyerni – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a CPAC Hungary Konferencián csütörtökön Budapesten.
Isten hozott! – magyarul köszöntötte Ferenc pápa az ezerötszáz fős Magyar Nemzeti Zarándoklat tagjait a vatikáni audienciateremben csütörtökön.
szóljon hozzá!