
Szíriai források szerint mintegy 300 halálos áldozata volt a légicsapásoknak, amelyeket több térségbeli ország elítélt, és hasonlóan foglaltak állást a szíriai ellenzéki szervezetek is. Szíria hadüzenetnek nevezte a légitámadásokat és az ENSZ Biztonsági Tanácsához fordult.
2013. május 06., 15:542013. május 06., 15:54
Vasárnap hajnalban nagy erejű robbanások rázták meg Damaszkuszt, a detonációk következtében hatalmas tűz keletkezett. A Damas Post internetes portál szíriai forrásokra hivatkozva arról számolt be, hogy a légicsapások következtében mintegy 300 katonai alkalmazott vesztette életét, és több százan megsebesültek. Az internetes portál szerint a támadások elsősorban azokat az elővárosokat érték, ahol az elnöki gárda egységei állomásoztak.
A szíriai állami tévé közölte, izraeli rakéták csapódtak be egy katonai kutatóközpontban Damaszkusz közelében, az attól északnyugatra lévő Dzsamrajában. Az épületegyüttesben működő kutatóközpont diplomaták szerint a szíriai rakétaprogram egyik nagyon fontos helyszíne. A komplexumnak része több bázis és egy lőszerraktár is. Nyugati hírszerzési források szerint a célpont egy, Fateh-110 típusú rakétákat tároló raktár volt. A rakétákat Irán küldte a Hezbollahnak.
Izrael nem kommentálta a támadásról szóló jelentéseket. Egy katonai szóvivő ugyanakkor közölte, hogy az ország északi részére telepített Vaskupola nevű rakétavédelmi rendszer két ütegét készültségi állapotba helyezték. A szíriai külügyminisztérium elítélte a légitámadásokat. Fejszál Mekdad külügyminiszter-helyettes vasárnap a CNN amerikai hírtelevíziónak nyilatkozva izraeli hadüzenetről beszélt. Kijelentette, hogy adott időben országa megtorolja a támadást. A damaszkuszi külügyminisztérium egyidejűleg levélben fordult az ENSZ-hez, illetve a világszervezet Biztonsági Tanácsához, azzal vádolva Izraelt, hogy a támadásokkal terrorista csoportoknak nyújt közvetlen katonai támogatást. Damaszkusz terroristáknak bélyegzi az Aszad-rezsim ellen harcoló felkelőket.
Elítélte és agressziónak nevezte az izraeli támadásokat az egyiptomi elnök. A kairói elnöki hivatal közleményében úgy ítélte meg, hogy a légitámadások megsértik a nemzetközi jog alapelveit, és veszélyeztetik a térség biztonságát, illetve stabilitását. Elítélte az izraeli légitámadásokat Libanon és az Arab Liga is. Nabíl el-Arab, a pánarab szervezet főtitkára felszólította az ENSZ Biztonsági Tanácsát, hogy haladéktalanul cselekedjen a további veszélyes, egy arab állam szuverenitása ellen irányuló izraeli agresszió megfékezése érdekében. A szíriai ellenzéki szervezetek ugyancsak elítélték a szíriai terület ellen vasárnapra virradóan végrehajtott izraeli légitámadásokat.
A több ellenzéki csoportot összefogó, kairói székhelyű ellenzéki szervezet, a Szíriai Nemzeti Koalíció bírálta Izraelt, és azzal vádolta, hogy saját céljai érdekében használja ki a szíriai konfliktust. A szervezet arra hívta fel a figyelmet, hogy az izraeli bombázások elterelték a figyelmet az elmúlt napokban a szíriai kormánycsapatok által végrehajtott tömeges gyilkosságokról. A koalíció nem tartotta kizártnak azt, hogy az izraeli támadások miatt a szíriai rezsim újabb bűncselekményeket követ el. Egyidejűleg mélységes sajnálkozásának adott hangot amiatt, hogy a nemzetközi közösség egyrészt hallgat, másrészt tehetetlen a Szíriában zajló eseményekkel kapcsolatosan. Egy másik ellenzéki szervezet, a Szabad Szíriai Hadsereg némileg tartózkodóbban reagált. A szervezet felháborítónak nevezte a támadásokat, ugyanakkor rámutatott, hogy Szíriát - mint fogalmazott - Izrael mellett minden nap Bassár el-Aszad elnök is bombázza.
Izrael pénteken is légicsapást hajtott végre Szíriában. Egy izraeli kormányilletékes ezt elismerte, és közölte, hogy a támadás célpontja egy, a Hezbollahnak szánt rakétaszállítmány volt. A damaszkuszi média szerint a pénteki és a vasárnap hajnali izraeli támadás is a dzsamrajai létesítmény ellen irányult, amely alig 15 kilométerre fekszik a libanoni határtól.
Az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelő Központja (OSDH) nevű londoni székhelyű szervezet szerint a vasárnap hajnali légicsapás olyan súlyos volt, amilyenre a szíriai fegyveres ellenzék nem lenne képes. Szemtanúkat idézett, akik szerint a támadás idején harci gépek repültek el a térség felett. Az OSDH szerint egy lőszerraktárt is ért légitámadás. Más aktivisták nem zárják ki, hogy egy rakétadandárt és a köztársasági gárda két alakulatát is támadták az izraeli gépek. A szíriai állami televízió szerint ez válasz volt a kormánycsapatok közelmúltbeli sikereire, és Jeruzsálem ezzel „a terrorcsoportok\" harci szellemét akarta növelni.
Izraelben az utóbbi hónapokban a hadsereg illetékesei többször hangsúlyozták: nem tűrik el, hogy Szírián át fegyvereket szállítsanak a Hezbollahnak. Más forrásokból nehéz megerősíteni a szíriai híradások hitelességét a helyszínről tudósító újságírók munkáját korlátozó intézkedések miatt. Ha viszont igazak a hírek, akkor január vége óta a vasárnapi volt a harmadik izraeli légicsapás Szíriában a Hezbollahnak szánt fegyverszállítmányokra.
Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár az Izrael által vasárnap végrehajtott szíriai rakétatámadások miatt ismét figyelmeztette a térség országait annak veszélyére, hogy a szíriai polgárháború kiterjedhet az ország határain túlra. Nagyon aggasztónak nevezte a helyzetet, és nyugalomra intett minden felet.
A Reuters szerint egyelőre nem lehet tudni, hogy Izrael kérte-e az Egyesült Államok jóváhagyását a szíriai támadáshoz. Egy meg nem nevezet hírszerzési tisztségviselő azt állította, hogy Washington előzetesen semmilyen információt nem kapott a támadásról, csak utána.
Amerikai tisztségviselők még régebben azt mondták: Izrael nem érzi szükségét annak, hogy engedélyt kérjen Washingtontól az ilyen támadásokhoz, már csak akkor tájékoztatja, ha az offenzíva megindult. A Fehér Ház szóvivője most csak annyit mondott a vasárnapi rakétacsapásokkal kapcsolatban, hogy az amerikai kormány egyfolytában és részletesen egyeztet az izraelivel.
Négy ember életét vesztette, amikor lángokba borult az ukrán szellemi és kulturális örökség szimbólumának számító kijevi Pecserszka Lavra kolostor az elmúlt két hét legsúlyosabb orosz légitámadása során – közölték hétfőn a hatóságok.
Az Egyesült Államok megkötötte a megállapodást Iránnal a konfliktus lezárásáról – jelentette be Donald Trump amerikai elnök vasárnap.
Hatályba lépett pénteken az Európai Unió új migrációs és menekültügyi paktuma, amely egységesebb menekültügyi eljárásokat, szigorúbb határellenőrzést és új szolidaritási mechanizmust vezet be.
Újraválasztották Orbán Viktort a Fidesz elnökének szombaton a párt 32., tisztújító kongresszusán, Budapesten; a négy alelnök Gál Kinga, Bóka János, Gyopáros Alpár és Kreicsi Bálint lett. Orbán Viktor őszre erős, rendezett Fideszt ígért.
Tisztújító kongresszust tart szombaton a Fidesz Budapesten. A küldöttek várhatóan újabb egy évre pártelnökké választják Orbán Viktort, aki a kongresszus előtt közzétett Küldetés című röpiratában elemezte a 2026-os országgyűlési választási vereség okait.
Hivatalossá vált a történelmi megállapodás Magyarország és Ukrajna között a kárpátaljai magyarság oktatási, kulturális, nyelvhasználati és politikai jogairól – közölte Magyar Péter miniszterelnök pénteken Facebook-oldalán.
Sokan kaptak érdemi indok és jogosultság nélkül magyar állampolgárságot az utóbbi években, ezeket az ügyeket is feltárjuk belső vizsgálat keretében – jelentette be Velkey György László külügyi államtitkár a Facebookon pénteken.
Oroszország néhány éven belül megtámadhatja a NATO-t, az orosz haderő jelenleg is csapatokat telepít a katonai szövetség tagjaival közös határai mentén – közölte két forrás is.
Ukrajna célja, hogy elszigetelje a megszállt Krím-félszigetet Oroszországtól azáltal, hogy megszakítja a félsziget felé vezető legfontosabb katonai utánpótlási útvonalakat.
Donald Trump amerikai elnök azt állította, hogy az Egyesült Államok „véget vetett a háborúnak” Iránnal, miután korábban kijelentette, hogy a két fél „rendkívül szilárd szándéknyilatkozatban” állapodott meg a harcok beszüntetéséről.
szóljon hozzá!