„Jól felkészült, nem akármilyen karrierrel büszkélkedő technokratát győzött le egy (multi)milliárdos valóságshow-hős... Pontosabban nem Trump nyert, hanem Hillary Rodham Clinton veszített ‒ s lehet, hogy épp csak a voksolás napján. Az összetett okok halmazának csak azon elemeire térnék ki most, amelyek akár jövőképet is vetíthetnek előre\" – ecsetelte.

Szász Alpár Zoltán rámutatott: olyan politikai program – ha egyáltalán ennek nevezhető – és ígéretek mögé sorakoztak föl a győztes támogatói, amelyek korántsem a média fősodra által bemutatott nagyvárosi, iskolázott, felső középosztálynak szólnak, épp ellenkezőleg. „S ezzel meg is kockáztatnám az eredmények egy sajátos értelmezését: Trump sikere szövetségi léptékű „protesztszavazat\" következménye. Tiltakozásának pedig elsősorban a posztmodernizáció, valamint a globalizáció és a szabadkereskedelmi egyezmények nyomán nehéz helyzetbe került, a politikai meg a gazdasági elit által ennek dacára fel nem karolt nagyszámú kisvárosi-vidéki lakosság, továbbá a visszaszoruló ipara miatt hanyatló – az egykori nehéz-, illetőleg gépgyártóipari fellegvárak helyén kialakult – Nagy-Tavak környéki rozsdaövezet adott hangot\" – mutatott rá a politológus.

Ebben az olvasatban egyrészt a politikai és szociálpszichológiából ismert hallgatási spirál jelensége tréfálta meg újfent a közvélemény-kutatókat, hiszen a Trumpra vonatkozó előrejelzések csak a választásokat megelőzően kezdtek javulni; másrészt az is valószínűsíthető, hogy (tényleges) bázisát a szavazás napján is a milliárdos tudta sokkal jobban mozgósítani, hiszen egy másik fontos tudományos tétel szerint a (gazdasági kontextusban is értelmezhető) veszteség elkerülésének a perspektívája sokkal nagyobb motivációs erő, mint a potenciális nyereség megszerzése.

Lehet a választásokat a demokrácia győzelmének tekinteni, hiszen kisemberek tízmilliói döntöttek, de aki diadalmaskodott, nem hivatásos politikus, és nem is demokrata. Talán ezért is kérdéses: mely ígéreteit gondolja komolyan, mit és hogyan akar megvalósítani. Minden bizonnyal megkísérli majd a szabadkereskedelmi egyezmények, s tán a klímaegyezmény újratárgyalásának a kieszközlését. Mivel populista és amerikai-nacionalista, nem kizárt, hogy az Egyesült Államok katonai szerepét is erősíteni szeretné, ami védelmi ipari beruházásokat is jelenthet a jármű-, valamint a számítógépipari fejlesztések kilátásba helyezett hazarendelése mellett. Megtörténhet, hogy Trump globális szinten újraírja a szövetségi politikát, de nem biztos. Amint az sem biztos, hogy tényleg szét akarja verni azt a politikai berendezkedést (angolul establishmentet), amelyet kampányában finoman szólva is élesen bírált – vázolta Szász Alpár Zoltán.