A nemzetpolitikai helyettes államtitkár közlése szerint jobban teljesítenek az anyanyelven tanuló diákok, és elsődleges cél, hogy a szülők minél nagyobb arányban magyar tanítási nyelvű oktatási intézményekbe írassák a gyermekeiket a külhoni magyarok által lakott területeken.
2014. április 16., 12:522014. április 16., 12:52
Répás Zsuzsanna (képünkön) az Iskola és képesség címmel szerdán Budapesten rendezett konferencián kiemelte: a magyar nemzet megmaradásának zálogai a helyi magyar közösségek, a magyar közösségek kialakulásának és megmaradásának feltételei pedig a magyar anyanyelvi intézmények. Ahhoz, hogy a magyar iskolák működjenek, a szülőknek ide kell beíratni gyermekeiket – hangsúlyozta.
Emlékeztetett: 2012-ben a nemzetpolitikai államtitkárság meghirdette a külhoni magyar óvodák évét, 2013-ban a külhoni magyar kisiskolások évét, idén pedig a külhoni magyar felsősök évét. A programok célja, hogy meggyőzzék a külhoni magyar szülőket, hogy anyanyelvi oktatási intézménybe írassák gyermekeiket.
A helyettes államtitkár egy közelmúltban készült kutatás eredményeit összegezve elmondta: az anyanyelven tanuló gyermekek jobban teljesítenek. Megéri a szülőknek gyermekeiket az anyanyelvi intézménybe íratni – mondta, hozzátéve: folytatni kell megkezdett munkát a minőségi oktatás, a pedagógusok szakmai felkészítése, eszközbeli és lelki támogatása érdekében, és még szorosabbra kell fűzni a családokkal való kapcsolattartást is.
Kántor Zoltán, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet vezetője a Magyarság Házában tartott tanácskozáson kiemelte: a nemzetpolitika egyre inkább szakpolitikává válik. A mostani tanácskozás a nyolcadik olyan rendezvényük, amely érinti az oktatást – jelezte, hozzátéve: számos kutatást is kezdeményeztek e téren. Mint elmondta: szeretnék látni a trendeket, és a problémákat is. Az intézet igazgatója szerint a népességfogyás asszimilációs vetületébe lehet a legnagyobb sikerrel beavatkozni.
Papp Z. Attila, az MTA TK Kisebbségkutató Intézet munkatársa elmondta: Szlovákia, Ukrajna, Románia, és Szerbia magyar régiójának oktatási rendszerét vették górcső alá. A célcsoport a negyedik osztályosok voltak, tizenkét településen több mint négyszáz diákot vontak be a vizsgálatba.
A különböző feladatokra a vajdasági fiatalok adták a legtöbb helyes választ, utána az erdélyiek, majd a kárpátaljaiak, felvidékiek következtek. Azt lehetett látni, hogy Erdélyben, Kárpátalján, akik magyar tannyelvű intézményben tanultak, magasabb a pontszámot értek el, míg a Felvidék esetében a szlovák tannyelvűekben tanulók teljesítettek jobban, Vajdaságban az eredmények homogének voltak.
Az eredmények azt is megmutatták, hogy a szórványban a magyar tannyelvű intézmények gyengébben teljesítettek, míg ez a jelenség a tömbben megfordult. A településtípus és az oktatás nyelve alapvetően kihatott arra, hogyan teljesítettek a diákok – fejtette ki. A családi háttér az iskolai teljesítményeket mintegy 15 százalékban határozta meg, ez leginkább Szlovákiában és Ukrajnában volt erőteljes – mondta.
További támadásokat ígért Izrael ellen Abu Obaida, a Hamász katonai szárnyának, az Al-Kasszam Brigádoknak a szóvivője kedden több mint hat hét óta első videóüzenetében.
A NATO nem tervezi atomfegyver átadását újabb országoknak – jelentette ki Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára.
A washingtoni szenátus is elfogadta a régóta halogatott 95 milliárd dolláros csomagot, amely az Ukrajnának, Izraelnek és Tajvannak szánt amerikai katonai támogatásról szól.
Közel 500 ezer embert veszítettek az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta – jelentette ki Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter az általa vezetett tárca keddi vezetőségi ülésén.
Műholdfelvételek tanúsága szerint egy orosz gyártmányú légvédelmi üteg radarját találta el az izraeli válaszcsapás Iránban a múlt héten – írta kedden az AP amerikai hírügynökség.
Oroszország drónokkal mért csapást a dél-ukrajnai Odessza kikötővárosra, ahol hét ember megsebesült, köztük két gyerek, és támadás érte a fővárost, Kijevet is – közölték kedden kora reggel ukrán katonai tisztviselők.
Az amerikai katonai segélyek első tételét a végleges jóváhagyás után „hamarabb fogják Ukrajnának eljuttatni, mint azt bárki lehetségesnek tartja” – mondta Bill Keating, Massachusetts állam demokrata párti kongresszusi képviselője hétfőn Kijevben.
Az európai uniós tagállamok külügyminiszterei „elvben megállapodtak” az Iránnal szembeni szankciók kiterjesztéséről, miután Teherán nemrégiben rakéta- és dróntámadást intézett Izrael ellen – közölte Josep Borrell.
Oroszország hadserege megteszi a szükséges biztonsági intézkedéseket, ha Lengyelországba atomfegyvereket telepítenek – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.
„Nehéz időszakra” számít Ukrajna a fronton május közepe és június eleje táján, ebben az időben várhatóan rosszabbodni fog a helyzet – figyelmeztetett Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés vezetője.
szóljon hozzá!