A lengyel politikus szerint a két legjelentősebb kihívásról, a befektetések beindításáról és a keleti szomszédság helyzetéről egyeztetett az Európai Tanács. 

Előbbivel összefüggésben megjegyezte, hogy a cél a beruházások beindítása, az ennek magjául szolgáló alapnak pedig jövő júniusig fel kell állnia, ám az Európai Beruházási Bank már jóval ez előtt, januárban elkezdi a projektek finanszírozását. „Sem a pénzek földrajzi, sem iparági elosztásáról nem vitáztunk. A magánbefektetőknek kell kiválasztaniuk a számukra legvonzóbb beruházási lehetőségeket” – mondta Tusk, hozzátéve: ez nem donorkonferencia volt.

Oroszországgal és az ukrajnai konfliktussal kapcsolatban úgy vélte, az EU eddig eseményről eseményre reagált a fejleményekre, de túl kell lépni a defenzíván. „Rá kell ébrednünk saját erősségeinkre” – fogalmazott az Európai Tanács új elnöke, tudatva egyúttal: jövő márciusban az Európai Tanács visszatér a kérdésre.

Újságírói kérdésre válaszolva kifejtette, hogy a konzisztens stratégián azt érti, hogy az EU-nak egységes, közös álláspontot kell képviselnie, s erről nem ideológiai, hanem gyakorlatias vita folyt. „Magunkról vitáztunk. Arról, hogy mit jelent az Európai Unió, hogy meddig terjed a szolidaritás, hogy készek vagyunk-e áldozatot hozni az egységért. Az eredmény pedig világos: az Európai Unió és minden tagállama együtt akar szembenézni a Kelet felől érkező kihívással” – magyarázta a lengyel politikus.

Oroszország és Ukrajna pénzügyi helyzetéről úgy fogalmazott, hogy ez nem egy két nap vagy két hét alatt rendezhető válság. „Talán nem egy végtelen történet, de hosszú távú stratégiára van szükség” – hangsúlyozta Donald Tusk.

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke arra az álláspontra helyezkedett, hogy nyitva kell hagyni a párbeszéd csatornáit Moszkvával.

Angela Merkel német kancellár a megbeszéléseket követően tudatta: Ukrajna területi integritása a feltétele az Oroszországgal szembeni szankciók megszüntetésének. Mint fogalmazott: egyelőre nem lát okot erre. „A büntetőintézkedések konkrét okok miatt születtek, és csak ezek megszűnése esetén lehet őket megszüntetni” – jelentette ki.

Ukrajna helyzetéről elmondta, hogy az Európai Unió segíteni akar Kijevnek a gazdasági reformok sikeres végrehajtásában és a korrupció leküzdésében. A német kormány vezetője sajtótájékoztatóján úgy vélte, hogy Ukrajna támogatásában a Nemzetközi Valutaalapnak kell vezető szerepet játszania, és az Európai Unió is megvizsgálja, hogy ehhez hogyan tud hozzájárulni. 

A kelet-ukrajnai helyzetet az Európai Tanács továbbra is erősen aggasztónak tartja, s világossá teszi: tartja az eddigi irányt, s szükség esetén további lépéseket is tesz, miután az EU csütörtökön tovább szigorította a Krím és Szevasztopol ellen elrendelt szankciókat.

Merkel amúgy szombaton telefonon beszélt Petro Porosenko ukrán elnökkel, amelyen a béketárgyalásokért felelős kontaktcsoport mielőbbi találkozóját nevezték az ukrán válság megoldásához vezető lépések kulcsának.

Az orosz külügyminiszter ugyanakkor azzal vádolta pénteken a Nyugatot, hogy megsérti az ukrajnai válság rendezésében vállalt kötelezettségeit. Szergej Lavrov azután beszélt erről sajtótájékoztatóján, hogy Moszkvában tárgyalt Ivica Dacsics szerb külügyminiszterrel.

Lavrov úgy fogalmazott, hogy Moszkva „nem lát” semmilyen Ukrajnával kapcsolatos vitát a Nyugattal, viszont egy sor olyan cselekedetet vagy éppen tétlenséget tapasztal, amellyel a Nyugat megsérti saját maga által vállaltkötelezettségeit.

Lavrov azt is közölte, hogy Oroszország készen áll az EBESZ ukrajnai ellenőrző missziójának kibővítésére, és mindent megtesz annak érdekében, hogy Szerbia EBESZ-elnöksége sikeres legyen. A balkáni ország az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) soros elnöki tisztét tölti be jövőre.

Orbán Viktor óvatos szemléletre intett 

Óvatosságra intett Orbán Viktor magyar miniszterelnök az oroszországi válság lehetséges következményeinek megítélését illetően: mint csütörtök késő este Brüsszelben újságíróknak elmondta, az orosz devizatartalékok és az orosz katonai képességek rendkívül erősek, az orosz gazdaság újjászervezhető, Oroszország továbbra is komoly ország, amelyet megfelelő súlyán kell kezelni. Csínján az elhamarkodott véleménynyilvánítással” – mondta. Szerinte nem szabad végzetesen legyengült országként tekinteni Oroszországra. „Komoly tényező, és komoly tényező marad a jövőben is” – fogalmazott.

Orbán Viktor az EU-országok állam-, illetve kormányfőinek tanácskozása után nyilatkozott. Elmondta, hogy vannak uniós tagországok, amelyek Magyarországnál is súlyosabb veszteségeket voltak kénytelenek elkönyvelni az ukrán válság miatt Oroszországgal fenntartott gazdasági kapcsolataik visszaesése, az oroszokkal szemben meghirdetett szankciók következtében.

Ezek az országok – tette hozzá – nyíltan felvetik, hogy Ukrajna megsegítése előtt inkább talán őket kellene kárpótolni a veszteségeikért. Orbán Viktor szerint az EU-országok Ukrajnát illetően – bár az ukrajnai helyzet és Oroszország megítélésében vannak köztük jelentős eltérések – egységet kívánnak mutatni a cselekvésben, tehát nem engednek a megosztási kísérleteknek.

Obama aláírta az újabb orosz szankciókat lehetővé tevő törvényt

Barack Obama amerikai elnök csütörtökön aláírta az amerikai kongresszus által a múlt héten elfogadott, Oroszországgal szembeni újabb gazdasági szankciók bevezetését lehetővé tevő törvényt, de egyelőre nincs szándékában újabb büntetőintézkedéseket foganatosítani Moszkva ellen – jelentette be a Fehér Ház.

Az amerikai elnök közleményében azt is leszögezte, az Egyesült Államok továbbra is együtt fog működni európai partnereivel és szövetségeseivel, hogy koordinálják az Oroszországgal szembeni fellépést és szankciókat. A törvény az eddigi szankciókat kiterjesztené az orosz hadiipari szektorra és a Gazprom gázipari nagyvállalatra is, ha az korlátozná az Ukrajnába vagy a NATO-tagállamokba irányuló gázexportot. Emellett a törvény lehetővé tenné az Ukrajnának nyújtott katonai segítség növelését.