Orbán Viktor magyar miniszterelnök szerint a jövő vasárnapi kvótanépszavazáson eldől, hogy a magyarok „milyen erős kardot tudnak kovácsolni” a brüsszeli bürokratákkal szembeni küzdelemhez.
2016. szeptember 22., 18:272016. szeptember 22., 18:27
2016. szeptember 22., 19:262016. szeptember 22., 19:26
A kormányfő az Origónak adott, csütörtökön megjelent interjúban hangsúlyozta: ő úgy szereti Magyarországot, ahogy van, és nem szeretné, ha külső parancsra ezt valaki megváltoztatná.
„Nekem csalódás egyetlen olyan ember is, aki nem érdeklődik a saját hazája sorsa iránt. Ezért természetesen a százszázalékos részvétellel lennék elégedett” – mondta Orbán Viktor a kvótanépszavazás várható eredményét firtató kérdésre, megjegyezve, hogy ez persze messze áll a politikai realitásoktól, de megismételte, hogy minden emberre, illetve mindenki véleményére szükség van. „Hiszen Magyarország jövőjéről van szó” – jelentette ki.
A népszavazás másnapján tervezett lépésekről – amelyekről a múlt heti rádióinterjúban is faggatták – úgy nyilatkozott: ha el akarta volna mondani, hogy a népszavazás után mit kell tenni, akkor elmondta volna. „Azért nem mondtam el, mert nem akartam. Azért nem akartam, mert idő előtti lenne, ugyanis a népszavazás eredménye határozza meg, milyen irányban indulunk tovább” – mondta, jelezve: az első dolog, hogy legyen meg a népszavazás, amely ha eredményes, meggyőző erejű, akkor „abból más természetű lépések következnek, mintha satnyább”. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a referendumnak természetesen vannak és lesznek közjogi következményei.
Azokat az ellenzéki nyilatkozatokat, amelyek szerint egy érvényes népszavazást előrehozott parlamenti választás követne, a kormányfő úgy kommentálta: előrehozott választásnak egyértelmű, nyilvánvaló oka kell hogy legyen. Szerinte ilyen nem áll fenn Magyarországon, mert az ország jó irányban halad.
Közel 500 ezer embert veszítettek az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta – jelentette ki Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter az általa vezetett tárca keddi vezetőségi ülésén.
Műholdfelvételek tanúsága szerint egy orosz gyártmányú légvédelmi üteg radarját találta el az izraeli válaszcsapás Iránban a múlt héten – írta kedden az AP amerikai hírügynökség.
Oroszország drónokkal mért csapást a dél-ukrajnai Odessza kikötővárosra, ahol hét ember megsebesült, köztük két gyerek, és támadás érte a fővárost, Kijevet is – közölték kedden kora reggel ukrán katonai tisztviselők.
Az amerikai katonai segélyek első tételét a végleges jóváhagyás után „hamarabb fogják Ukrajnának eljuttatni, mint azt bárki lehetségesnek tartja” – mondta Bill Keating, Massachusetts állam demokrata párti kongresszusi képviselője hétfőn Kijevben.
Az európai uniós tagállamok külügyminiszterei „elvben megállapodtak” az Iránnal szembeni szankciók kiterjesztéséről, miután Teherán nemrégiben rakéta- és dróntámadást intézett Izrael ellen – közölte Josep Borrell.
Oroszország hadserege megteszi a szükséges biztonsági intézkedéseket, ha Lengyelországba atomfegyvereket telepítenek – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.
„Nehéz időszakra” számít Ukrajna a fronton május közepe és június eleje táján, ebben az időben várhatóan rosszabbodni fog a helyzet – figyelmeztetett Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés vezetője.
Meghaladta az 50 ezret azon orosz katonák száma, akik igazolhatóan meghaltak az Ukrajna ellen vívott háborúban.
A Hamásznak további fájdalmas csapásokkal kell szembenéznie, emiért nem hajlandó megállapodni az október hetedikén elrabolt izraeli túszok szabadon engedéséről és a tűzszünetről – jelentette ki Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök.
Az Ukrajnának szánt 61 milliárd dolláros segélycsomagból mintegy 50 milliárd dollárt az Oroszországgal háborúban álló ország védelmére szánnak – közölte vasárnap Denisz Smihal ukrán kormányfő a Facebookon.
szóljon hozzá!