Csak akkor kerülhet szóba a román igazságügyi reform és a korrupcióellenes harc eredményeinek figyelemmel követését szolgáló Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmus lezárása, ha a parlament minden, a mentelmi jog megvonását célzó ügyészségi kérést teljesít, és ha már nem lesznek kísérletek az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) hatásköreinek csökkentésére – jelentette ki Laura Codruţa Kövesi, a DNA főügyésze kedden este Brüsszelben.
2015. április 15., 16:032015. április 15., 16:03
Mint arról beszámoltunk, a korrupcióellenes ügyészség vezetője több román politikus, valamint Robert Cazanciuc igazságügy-miniszter társaságában a megfigyelési mechanizmus eredményeiről tartott európai parlamenti meghallgatáson vett részt.
Arra a kérdésre, hogy indokolt-e a megfigyelés folytatása, kijelentette: a DNA szempontjából hasznos, hogy az Európai Bizottság minden évben objektív elemzést tesz közzé az elért eredményekről, a mechanizmus rendkívül hasznos eszköznek bizonyult az igazságügyi rendszerben szükséges előrelépésekhez, ezért folytatódnia kell.
Kövesi szerint a rendszert más európai uniós tagállamokra is ki lehetne terjeszteni – mint ismeretes, jelenleg csak a két, 2007-ben csatlakozott tagot, Romániát és Bulgáriát érinti –, hiszen a program révén Románia az első öt európai ország közé került a korrupció elleni küzdelem eredményessége szempontjából.
Úgy vélte, a megfigyelési mechanizmus miatt nincs miért aggódni, sőt továbbra is hasznos eszköz maradhat. A főügyész szerint amennyiben az államnak sikerülne behajtani a korrupció révén, jogtalanul szerzett, és ezért elkobzásra ítélt vagyonokat, megkétszerezhetnék az orvosok bérét.
Hasonlóan fogalmazott Monica Macovei független európai parlamenti képviselő, volt igazságügy-miniszter is, aki szerint a megfigyelést folytatni kell, mivel az mindkét érintett ország számára hasznos, és nélküle a DNA sem létezne.
Mint ismeretes, Romániának már 2011-ben csatlakoznia kellett volna a belső uniós határellenőrzés megszűnése nyomán létrejött schengeni övezethez, azonban több régi tagállam is leszögezte: csak akkor járul ehhez hozzá, ha az éves igazságügyi országjelentés konkrét és visszafordíthatatlan eredményekről számol be a korrupcióellenes küzdelem terén.
Ukrajnának késő tavasszal vagy kora nyáron újabb orosz offenzívára kell számítania, amely az ukrajnai Donbasz keleti régiója körül összpontosul majd – állította Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés (HUR) főnöke.
Az Izrael és a Hamász közötti, tűzszünetről és túszmegállapodásról szóló kairói tárgyalásokon „jelentős előrelépés” történt, és számos vitás kérdésben konszenzus született – jelentette az Al Qahera News.
Ukrajnának semmi köze a zaporizzsjai atomerőműben vasárnap történt incidensekhez – jelentette ki vasárnap Andrij Juszov, az ukrán katonai hírszerzés szóvivője.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök azt közölte a kormány vasárnapi ülésének kezdetén, hogy egyetlen lépésre van a győzelem a Hamász elleni háborúban, és a terrorszervezet akadályozza a megállapodást.
Oroszország szombaton elítélte a moldovai, Dnyeszter menti szakadár terület egyik katonai létesítménye elleni dróntámadást, és az incidens kivizsgálását kérte.
A NATO főtitkára szerint Ukrajna dolga lesz majd annak eldöntése, hogy milyen kompromisszumokra hajlandó a háborút lezáró tárgyalásokon.
Kivonták az izraeli csapatok jelentős részét a Gázai övezetből – jelentette az izraeli hadsereg (IDF) szóvivője vasárnap.
Ukrajna kifogyhat a légvédelmi rakétákból, ha Oroszország folytatja intenzív, nagy hatótávolságú bombázó hadjáratát – figyelmeztetett Volodimir Zelenszkij elnök szombaton.
Újabb kormányellenes megmozdulásokat tartottak szombaton Izraelben, a tüntetők ismét Tel-Aviv, Cezárea és Haifa utcáira vonulva követelték Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök lemondását és az előrehozott választásokat.
Peter Pellegrini, a szlovák parlament és a második legnagyobb kormánypárt, a Hang (Hlas-SD) elnöke a leadott voksok 53,26 százalékával vezet a szlovák államfőválasztás szombaton tartott második, döntő fordulójában.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!