Kibékíthetetlennek tűnik Franciaországban a szélsőjobboldali Nemzeti Front (FN) alapítójának és jelenlegi vezetőjének a viszonya.
2015. május 06., 11:132015. május 06., 11:13
A hír önmagában még nem keltene szenzációt, hiszen hasonló állapotokra a romániai politikai színtéren is találunk példát, elég, ha csak a Traian Băsescu volt államfő és a 2004 előtt általa vezetett, időközben a Nemzeti Liberális Pártba (PNL) olvadt Demokrata-Liberális Párt (PDL) két évvel ezelőtti látványos szakítására gondolunk.
A párizsi politikai perpatvar azonban egyúttal családi ügy is, hiszen apáról és lányáról van szó. Az FN végrehajtó bizottsága hétfőn Párizsban felfüggesztette a mozgalom alapítójának, Jean-Marie Le Pennek a tagságát, és közleményben jelezte, hamarosan az alakulat szélesebb fórumán készülnek megfosztani őt a tiszteletbeli elnöki funkciótól. A félreállítás hátterében az alapító nyíltan hangoztatott szélsőséges nézetei állnak, amelytől a lánya, Marine Le Pen által irányított párt elhatárolódik. Az FN elnöke épp vasárnap tiltotta meg apjának, hogy a szervezet nevében nyilatkozzék, mivel az általa vallott nézetek ellentétben állnak a mozgalom által meghatározott irányvonallal.
A 86 éves alapítót – aki egyben az FN tiszteletbeli elnöke – hétfőn este a párt végrehajtó bizottsága elé idézték, hogy választ adjon a legutóbbi kijelentéseivel kapcsolatos kérdésekre. Ő azonban nem jelent meg a tanácskozáson. Ezután függesztették fel Jean-Marie Le Pent párttagságából. Az erről szóló, az MTI által idézett közlemény szerint három hónapon belül összehívják a párt rendkívüli közgyűlését, amely tiszteletbeli elnöki tisztségétől lesz hivatott megfosztani Jean-Marie Le Pent. Marine Le Pen már április első felében fegyelmi eljárást indított saját apja ellen, nem rejtve véka alá, hogy azt szeretné, ha Jean-Marie Le Pen visszavonulna a politikától.
A fegyelmi közvetlen előzménye az az interjú volt, amely a Rivarol című, szélsőjobboldali, antiszemita újságban jelent meg, s amelyben az idős politikus védelmébe vette Philippe Pétaint, a második világháború idején a nácikkal kollaboráló francia rendszer vezetőjét. Eltúlzottnak tartotta azt, ahogyan a lánya irányítása alatt az új FN-vezetés az antiszemitizmus és az idegengyűlölet vádja ellen védekezik.
Nem sokkal korábban Jean-Marie Le Pen azzal vonta magára a figyelmet, hogy egy interjúban megerősítette a nácik gázkamráiról már régebben is hangoztatott, bagatellizáló véleményét. Le Penék elmérgesedett kapcsolata terén – apa és lánya köztudottan nincs beszélő viszonyban – olaj volt a tűzre a párt alapítójának a Nemzeti Front hagyományos május elsejei párizsi nagygyűlésén mutatott viselkedése.
Az idős pártalapító felment a színpadra, és megállt a pulpitus előtt, ahol Marine Le Pen éppen a beszédéhez készülődött. Jean-Marie Le Pen rá sem nézett a lányára – aki kényszeredett mosollyal szándékosan a jegyzeteibe bújt –, győzelemre emelte a kezét, és perceken át ünnepeltette magát a tömeggel. Aztán lement a színpadról, beült egy gépkocsiba, és elhajtott a helyszínről, a lánya beszédét nem hallgatta meg.
Korábban éppen az NF jelenlegi vezetője tiltotta meg az apjának, hogy a hagyományos május 1-jei nagygyűlésen – amelyet egyébként Jean-Marie Le Pen honosított meg – szót kapjon a színpadon. A pártalapító még tavaly is tartott itt beszédet. „Szándéka nagyon világos: nem bírja elviselni, hogy a Nemzeti Front előrehalad, jó eredményeket ér el, és mindezt nélküle – összegezte Marine Le Pen apja ismétlődő provokatív megnyilatkozásait. – Ráadásul mindezt olyan stratégiával értük el, amely soha nem volt az övé, amelyben sohasem hitt. A Nemzeti Front jelenlegi győzelmei jól tükrözik annak a felfogásnak a kudarcát, amelyet ő képviselt”.
Marine Le Pen 2011-ben vette át a szélsőjobboldali párt irányítását apjától, s azóta az FN politikájának szélesebb körű elfogadtatására törekszik. Az elmúlt években megpróbálta megszabadítani bevándorlásellenes pártját annak antiszemita arculatától és kibővíteni szavazóbázisát a 2017-es francia elnökválasztásra készülve.
További támadásokat ígért Izrael ellen Abu Obaida, a Hamász katonai szárnyának, az Al-Kasszam Brigádoknak a szóvivője kedden több mint hat hét óta első videóüzenetében.
A NATO nem tervezi atomfegyver átadását újabb országoknak – jelentette ki Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára.
A washingtoni szenátus is elfogadta a régóta halogatott 95 milliárd dolláros csomagot, amely az Ukrajnának, Izraelnek és Tajvannak szánt amerikai katonai támogatásról szól.
Közel 500 ezer embert veszítettek az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta – jelentette ki Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter az általa vezetett tárca keddi vezetőségi ülésén.
Műholdfelvételek tanúsága szerint egy orosz gyártmányú légvédelmi üteg radarját találta el az izraeli válaszcsapás Iránban a múlt héten – írta kedden az AP amerikai hírügynökség.
Oroszország drónokkal mért csapást a dél-ukrajnai Odessza kikötővárosra, ahol hét ember megsebesült, köztük két gyerek, és támadás érte a fővárost, Kijevet is – közölték kedden kora reggel ukrán katonai tisztviselők.
Az amerikai katonai segélyek első tételét a végleges jóváhagyás után „hamarabb fogják Ukrajnának eljuttatni, mint azt bárki lehetségesnek tartja” – mondta Bill Keating, Massachusetts állam demokrata párti kongresszusi képviselője hétfőn Kijevben.
Az európai uniós tagállamok külügyminiszterei „elvben megállapodtak” az Iránnal szembeni szankciók kiterjesztéséről, miután Teherán nemrégiben rakéta- és dróntámadást intézett Izrael ellen – közölte Josep Borrell.
Oroszország hadserege megteszi a szükséges biztonsági intézkedéseket, ha Lengyelországba atomfegyvereket telepítenek – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.
„Nehéz időszakra” számít Ukrajna a fronton május közepe és június eleje táján, ebben az időben várhatóan rosszabbodni fog a helyzet – figyelmeztetett Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés vezetője.
szóljon hozzá!