A török politikus az ENSZ védnöksége alatt első alkalommal megrendezett Humanitárius Világ-csúcstalálkozó (World Humanitarian Summit) záró sajtótájékoztatóján beszélt erről, amelyet Ban Ki Mun ENSZ-főtitkárral közösen tartott. Erdogan hozzátette: az egyezményben foglalt, a szíriai menekültek törökországi ellátásához ígért több milliárd eurós uniós támogatás még mindig nem érkezett meg.

A török elnök kijelentette: „Törökország nem kegyelmet, hanem őszinteséget vár az EU-tól. Feltételeket pedig csak bizonyos határig lehet szabni, de azután Ankara azt mondhatja: akkor most Önök gondolkodjanak.” Erdogan szerint „az egyes európai országok által felhúzott drótkerítések és falak nem tartják távol a gondokat”. Egy-két, Szíriával szomszédos országtól eltekintve senki nem állta ki az emberiesség próbáját. Az együttérzés hiánya miatt halnak meg a menekülni kényszerülők – fűzte hozzá.

Erdogan elszomorítónak nevezte, hogy a legfejlettebb ipari országokat tömörítő G7-csoport országai közül csak Németország vett részt a találkozón Angela Merkel képviseletében. A szíriai konfliktus megoldására vonatkozóan a török elnök a már korábban is hangoztatott ajánlatot ismételte meg, azaz az ország északi részében repüléstilalmi övezetet kell kialakítani. A terület biztosításába a NATO-t is be kell vonni.

Eközben a német kormány elfogadta és a törvényhozás elé terjesztette szerdán a menekültek társadalmi beilleszkedéséről szóló törvényjavaslatát, amely szélesíti a menekültek munkavállalási lehetőségeit és rögzíti integrációs kötelezettségeit. A Brandenburg tartományi Mesebergben tartott kétnapos kormányülés utáni sajtótájékoztatón Angela Merkel kancellár mérföldkőnek, Sigmar Gabriel alkancellár pedig paradigmaváltásnak nevezte a javaslatot és úgy vélte, az új jogszabály megnyitja az utat egy átfogó bevándorlási törvény felé. A tervezet a „támogat és követel” elven alapul és hosszú viták után készült el, mert az Angela Merkel vezette jobbközép CDU/CSU pártszövetség a „követel”, míg a Sigmar Gabriel vezette szociáldemokraták (SPD) a „támogat” részre igyekeztek nagyobb hangsúlyt helyezni.

A javaslat alapján a menekültek ellátásáért felelős tartományok és önkormányzatok három évre lakhelyváltoztatási tilalmat rendelhetnek el mindazokkal szemben, akiknek elfogadták menedékjogi kérelmét, vagyis tartósan Németországban maradhatnak. Viszont szabadon költözhet, aki közpénzből finanszírozott szociális támogatás nélkül, legális munkával el tudja tartani magát, tanul, szakmai képzésben vesz részt, és akinek legalább egy közeli rokona többet keres, mint a munkanélküli segély átlagos összege.

A javaslat alapján kötelezni lehet a jó eséllyel Németországban maradó menedékkérőket és a menekülteket, illetve a nemzetközi védelem valamilyen más formájában részesített személyeket a 600 órás német nyelvi kurzusok, illetve a politikai rendszerről és az alapértékekről szóló úgynevezett integrációs kurzusok látogatására, amelyek az eddigi 60 tanóra helyett 100 órából állnak majd. A törvénytervezet szerint a juttatások csökkentésével büntetik azokat, akik nem tesznek eleget integrációs kötelezettségeiknek.