A szombat délután kezdődött rendkívüli uniós csúcsot követően Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke vasárnap hajnalban elmondta, az Európai Tanács készen áll, hogy további jelentős lépéseket tegyen a helyszínen zajló események függvényében. A belga politikus szerint mindenki tisztában van azzal, hogy gyorsan kell cselekedni, a további lépések attól függnek, hogy mi történik Kelet-Ukrajnában.

„Ami Ukrajna keleti részén zajlik, az háború\" – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke, José Manuel Barroso, aki szerint egyetértés alakult ki, hogy ha Moszkva tovább súlyosbítja a helyzetet, akkor azért egyre nagyobb árat kell fizetnie. A portugál politikus tudatta: a bizottság hamarosan leteszi az asztalra az újabb javaslatokat.

„A szankciók nem öncélúak, hanem eszközként szolgálnak annak demonstrálására, hogy ez a viselkedés nem elfogadható” – jelentette ki Barroso, aki szerint túl nagy a kontraszt az elhangzott ígéretek és a terepen tapasztalható valóság között. „Ezt a válságot nem lehet katonai úton megoldani” – húzta alá az Európai Bizottság elnöke.

Leromboltak egy kisvárost az oroszok

Eközben az ukrán védelmi illetékesek szerint az ország területére behatolt orosz haderő lerombolt egy kisvárost a határ közelében, miközben a szakadárok újabb területeket foglaltak el. Andrij Liszenko védelmi minisztériumi szóvivő szerint orosz harckocsik földig rombolták Novoszvitlivka települést. Liszenko szerint a harckocsik minden házra rálőttek. Azt is elmondta, hogy a szakadár erők Luhanszk közelében foglaltak el új területeket, miután orosz segjtséggel új frontot nyitottak a régióban.

A kijevi védelmi és biztonsági tanács Twitter-bejegyzése szerint eközben az országban folytatódik „az Orosz Föderáció által folytatott közvetlen katonai agresszió”: az oroszok folyamatosan küldik be az országba a hadi felszerelést és a zsoldosokat.

Petro Porosenko ukrán elnök még csütörtökön állította azt, hogy országa orosz invázió áldozata lett, miután orosz páncélos egységek hatoltak be ukrán területre. A NATO szerint mintegy ezer orosz katona – az elit deszantos egység tagjai – tartózkodik Ukrajnában.

A Guardian szerint az 1000 fős reguláris haderő közel száz harckocsival, nyolcvan páncélozott csapatszállítóval, száz, vállról indítható rakétával, ötszáz tankelhárító fegyverrel és több mint száz ágyúval rendelkezik.

Szombat reggel pedig a hadsereg által a Facebook közösségi oldalra feltett információ szerint az oroszbarát szakadárok pénteken lelőttek egy, az ukrán légierőt erősítő Szu-25-ös típusú csatarepülőt.

Ukrajna amúgy vasárnap visszaadta a területén elfogott orosz deszantosokat, cserében Moszkva a dél-oroszországi rosztovi területre menekült 63 ukrán katonát átadta az ukrán hatóságoknak – jelentette az orosz sajtó.

Alekszej Ragozin vezérőrnagy, az orosz hadsereg légideszantos csapatainak parancsnok-helyettese az éjszaka közölte, hogy minden, Ukrajna területén feltartóztatott orosz deszantos visszatért Oroszországba.

Mariupol lehet a következő célpont

Az orosz haderő még pénteken megközelítette az Azovi-tenger partján fekvő ukrajnai Mariupolt. A TSZN ukrán televízió híradása szerint az orosz csapatok a csütörtökön elfoglalt Novoazovszk városából Mariupolba indultak, ahol újabb hídfőállást építenek ki. Az ukrán hírszerzés szerint az orosz csapatok a stratégiai fontosságú várostól mintegy 20 kilométerre fekvő Bezimenne falut használják erre a célra.

A területet védő ukrán katonák állásait aknavetőkkel lövik. A TSZN-nek nyilatkozó ukrán katonák azt állították, hogy nem szakadárok támadják őket, hanem hivatásos orosz katonák. „Egyértelműen orosz invázióról van szó. Erről meggyőződtünk tegnap, amikor Novoazovszkba orosz zászló alatt nyomultak be a harckocsik” – mondták. Az ukrán fegyveres erők tagjai arra panaszkodtak, hogy nincs megfelelő fegyverzetük, amivel felvehetnék a harcot az előrenyomuló harckocsikkal szemben.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerint ugyanakkor nincs bizonyíték orosz csapatok ukrajnai behatolására és jelenlétére. Vlagyimir Putyin orosz elnök vasárnap arról beszélt: az ukrajnai konfliktus rendezését célzó tárgyalások során az ott élők legitim érdekeinek védelmében egy új állam létrejöttének a lehetőségét is föl kell vetni Kelet-Ukrajna területén.

Öt NATO-támaszpont létesül – egy Romániában

A NATO az ukrajnai válságban követett orosz politika miatt kiépít öt állandó támaszpontot Kelet-Európában és létrehoz egy négyezer fős gyorsreagálású alakulatot, a döntést minderről a jövő heti csúcstalálkozón hozzák meg – írta a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung (FAS) című vasárnapi német lap. A beszámoló szerint a 28 NATO-tagállam nagyköveti szinten már megállapodott a „putyini újorosz” politikára kidolgozott válaszlépéseket összefoglaló stratégiáról, amelyet a jövő heti walesi csúcstalálkozón a legmagasabb szinten fogadnak majd el.

A készenléti akcióterv nevű, 20 oldalas, titkos minősítésű dokumentum szerint Oroszország veszélyezteti az euroatlanti térség biztonságát és úgynevezett hibrid hadviselést folytat Ukrajna ellen. A FAS információi szerint a szövetség azt tervezi, hogy létrehoz egy-egy támaszpontot a balti államokban – Észtország, Lettország, Litvánia –, valamint Lengyelországban és Romániában. Ezek regionális felderítő, logisztikai és bevetési tervezési központként szolgálnak majd, személyzetük többnemzetiségű lesz, támaszpontonként 300-600 ember.

Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnök egyébként a kormány pénteki ülésén bejelentette: az ukrán kormány törvényjavaslatot terjeszt a parlament elé, amelyben megszünteti Ukrajna semleges státusát, és felújítja NATO-csatlakozási felkészülését. A NATO pénteken kifejezésre juttatta Ukrajnával való határozott szolidaritását – közölte Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár, miután Brüsszelben ukrán kérésre, az Ukrajna elleni orosz katonai agresszió súlyos kiterjesztése miatt rendkívüli ülést tartott a NATO-Ukrajna Bizottság. 

A tagállamok csúcsvezetői jövő heti walesi tanácskozásukon, Petro Porosenko ukrán elnökkel találkozva fogják világossá tenni, hogy szilárdan támogatják Ukrajnát – tette hozzá Rasmussen. „Moszkva üres cáfolatai ellenére mára világos, hogy orosz csapatok felszereléssel együtt illegálisan átlépték Ukrajna keleti és délkeleti határát – mondta a főtitkár. – Ez nem elszigetelt akció, hanem része annak a veszélyes törekvésnek, amely sok hónapja Ukrajnának, mint szuverén nemzetnek a destabilizálására irányul.”

Traian Băsescu: javítani kell az ukrajnai románok helyzetét

Az ukrajnai helyzet stabilizálódását követően komolyan fel kell venni az ott élő román kisebbség ügyét – jelentette ki Traian Băsescu roman államfő pénteken. „Még sok a tennivaló az ukrajnai román kisebbség tagjaiért. Persze ez most nem a legmegfelelőbb pillanat a téma felvetésére, amikor Ukrajna instabil, amikor előre hozott választásokra készülnek” – jegyezte meg az elnök.

Rámutatott: a bukovinai románoknak Viktor Juscsenko és Julija Timosenko idején volt a legnehezebb a soruk. Emellett arra is rámutatott, hogy az új kijevi vezetés is felelőtlenül cselekedett, amikor első tette az volt, hogy eltörölje a Viktor Janukovics által biztosított kisebbségi jogokat: „Akkor nagyon komoly tárgyalásokat folytattunk Brüsszelben Jacenyuk miniszterelnökkel, és egyértelműen felkértem: ne írja alá a törvényt, ami meg is történt. A kérést nem csupán én fogalmaztam meg, hanem Magyarország és Lengyelország is.”

Băsescu szerint egyébként nincs szó orosz invázióról Ukrajnában, csupán arról, hogy Oroszország fokozta a szakadároknak nyújtott katonai támogatást. Mindazonáltal szerinte Vlagyimir Putyin orosz elnök célja az, hogy az orosz befolyás alatt álló szakadár moldovai régió mintájára Kelet-Uktajnában egy „nagyobb méretű Transznisztriát” hozzon létre, hogy megakadályozza Ukrajna EU- és NATO-csatlakozását.

Băsescu pénteken úgy vélekedett, a NATO-nak támogatnia kell Ukrajnát, ezért felszólította a katonai szervezetet, hogy szállítson fegyvereket az ukrán hadseregnek. Egyúttal kijelentette: ahelyett, hogy „a polgármesterekbe pumpálnák a pénzt”, a kormánynak a hadsereg fejlesztésére kellene költenie. Victor Ponta kormányfő ugyanakkor szombaton azt mondta: tízszer is meg kell gondolni, hogy ukrajnai katonai beavatkozás kerüljön szóba, és jelezte az uniós partnereknek, hogy az ilyen értelmű bukaresti nyilazkozatok politikai célzatúak.