2010. június 13., 11:292010. június 13., 11:29
A szlovák statisztikai hivatal szavazatszámlálásának eredménye alapján a 150 tagú pozsonyi törvényhozásba hat párt került be, a nem hivatalos végeredmény a következő: Irány-Szociáldemokrácia (Smer) 34,79 százalék (62 mandátum), Szlovák Demokratikus és Keresztény Koalíció (SDKU) 15,42 százalék (28), SaS 12,14 százalék (22), Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) 8,52 százalék (15), Híd 8,12 (14), Szlovák Nemzeti Párt (SNS) 5,07 százalék (9 mandátum).
Az 58,83 százalékos választási részvétel közepette rendezett megmérettetésen Mečiar HZDS-e 4,32 százalékot, amíg az MKP 4,33 százalékot szerzett, így nem sikerült átlépniük az ötszázalékos parlamenti küszöböt. Csáky Pál, az MKP elnöke tegnap Pozsonyban bejelentette: tekintettel a választási eredményre lemond a párt egész elnöksége.
„Nem vagyunk elégedettek az eredménnyel, ez az MKP érzékeny veresége, amely nem maradhat következmények nélkül” – fejtette ki Csáky. Különben az MKP-t 1998-ban hozta létre a négy évvel korábbi parlamenti választásokon koalíciót alkotó három szlovákiai magyar párt, amelyet Csáky 2007-es megválasztásáig Bugár Béla vezetett. A korábbi és az új pártvezetés hívei között később feszültség alakult ki, emiatt 2009 tavaszán Bugárék kiléptek a parlamenti frakcióból, majd június végén a pártból is, és új politikai alakulatot hoztak létre.
„A szlovákiai magyarok az együttműködésre szavaztak. Készek vagyunk csatlakozni egy jobbközép kormánykoalícióhoz” – jelentette ki tegnap a parlamentbe jutás hírére Bugár. Egyébként az általa vezetett, önmagát polgári, a magyar–szlovák együttélés pártjaként meghatározó Híd-Most listáján négy szlovák nemzetiségű politikus jutott mandátumhoz, közöttük az alakulat két alelnöke, Rudol Chmel irodalomtörténész, hungarológus és Ivan Švejna közgazdász.
| Bakk Miklós politológus szerint a felvidéki magyar pártoknak a szlovákiai választások során produkált eredményéből többek között kitűnik, hogy a Bugár Béla vezette Hídnak sikerült megvalósítania mindazt, amire például Erdélyben az RMDSZ fennállása óta nem képes: átlépte az etnikai határvonalat. „A Híd egyértelműen úgy tudta növelni támogatottságát, hogy sikerült megszereznie a szlovák nemzetiségűek szavazatait is. Érdemes lesz elemezni a következő időszakban, hogy egy hasonló politikai projektet miért lehetett megvalósítani Szlovákiában, Romániában pedig nem. Miközben ugyanis már korábban felmerült, hogy az RMDSZ etnikai pártból regionális alakulattá válhatna, mindez a mai napig nem történt meg, ellenben a Híd sikerre vitte ezt az elképzelést” – nyilatkozta a Krónikának a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem politikatudományi tanszéke magyar tagozatának vezetője. Bakk Miklós ugyanakkor azzal magyarázza a parlamentbe bejutott felvidéki magyar párt sikerességét, hogy Szlovákiában kevésbé éles a kulturális törésvonal a szlovák és a magyar társadalom között, mint Erdélyben a román és magyar között, emellett a Felvidéken Erdélyhez képest magasabb a vegyes házasságok száma. |
A parlamentbe bejutott négy szlovákiai jobbközép párt tegnap megerősítette, hogy egyikük sem kíván a választásokon győztes Irány-Szociáldemokrácia (Smer) párttal tárgyalni a közös kormányalakításról. Robert Fico eddigi kormányfő, a Smer elnöke a Markíza kereskedelmi televízió vitaműsorában leszögezte: pártja 35 százalékkal megnyerte a választásokat, ezért kötelessége megpróbálkozni a kormányalakítással. Megjegyezte: személyesen nagy realista, s nem célja az időhúzás.
„Nincs szükség az időhúzásra, ha nem fog menni, teret adunk a négy pártnak a kormányalakításra” – jelentette ki Fico. Ivan Gasparovic államfő közölte, „erkölcsi kérdésnek” tekinti, hogy az kapjon lehetőséget a kormányalakításra, aki azt leginkább megérdemli, aki megnyerte a választásokat, ezért hamarosan egyeztet a helyzetről Ficóval, ám ha a kormányfő kísérlete nem jár sikerrel, a konkrét helyzet függvényében dönt a további lépésekről.
Németh Zsolt külügyi államtitkár szerint a magyar kormány nyitott a párbeszédre az esetleg megalakuló jobbközép koalícióval, miközben sajnálja az MKP kiesését a szlovák parlamentből. Hozzátette: mindez Robert Fico és Jan Slota „zsigerileg magyarellenes és hungarofób” kormányzásának a végét is jelentheti. Németh Zsolt szerint a parlamentbe bejutott, és várhatóan kormányzati szerepet vállaló Hídnak „magának kell eldöntenie, hogyan kíván részt venni a magyar–magyar párbeszédben”.
A tajvani földrengés halálos áldozatainak száma tizenkettőre nőtt péntekre. A hatóságok földcsuszamlás és sziklaomlás kockázata mellett folytatják a mentési munkát a romok közt – közölték hivatalosan.
A NATO hírszerzési adatai arra utalnak, hogy Oroszország a közeljövőben valószínűleg nem indít nagyszabású offenzívát – jelentette csütörtökön a European Pravda egy névtelenséget kérő NATO-tisztségviselőre hivatkozva.
Három újabb gyanúsítottat vett őrizetbe az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) a krasznogorszki Crocus City Hall kulturális központ elleni terrortámadás ügyében csütörtökön Moszkvában, Jekatyerinburgban és Omszkban.
Az Egyesült Államok órákon és napokon belül változtatást vár el Izraeltől a gázai humanitárius helyzet javítása és a segélymunkások védelme érdekében – közölte a Fehér Ház csütörtökön.
Halálos ítéletet hajtottak végre Oklahoma államban egy több mint két évtizede történt kettős gyilkosság elkövetőjén, egy 41 éves férfin.
Gyakorlatilag a közvetlen konfrontáció szintjére csúsztak le Oroszország és a NATO közötti kapcsolatok – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő újságíróknak csütörtökön.
Halálos áldozatokat követelt, valamint több mint félmillió fogyasztónál okozott áramszünetet az Egyesült Államok északkeleti államaiba érkezett, havazással járó viharzóna szerdán és csütörtökön.
A NATO nem tervez csapatokat küldeni Ukrajna területére, erre vonatkozóan nem érkezett semmilyen kérés, de az ukránok felszerelést, lőszert, fegyvereket kérnek, amit mi biztosítunk – szögezte le Jens Stoltenberg.
A NATO a történelem legsikeresebb szövetsége, az Egyesült Államok és Európa együtt erősebbek ennek kötelékében – jelentette ki a NATO megalapításának 75. évfordulója alkalmából csütörtökön Brüsszelben Jens Stoltenberg főtitkár.
Kitünteti Klaus Iohannis román államfőt az Atlatic Council (Atlanti Tanács) nevű befolyásos egyesült államokbeli agytröszt. A kitüntetés tényéről a szervezet számolt be honlapján.
Látogatottsági adatok