Az Európai Bizottság (EB) csütörtökön több uniós tagállam, köztük Magyarország ellen is újabb szakaszba léptette a külföldiek földvásárlására vonatkozó jogszabályok miatt korábban megindított kötelezettségszegési eljárásokat. Az MTI tájékoztatása szerint amennyiben a kifogásolt szabályok két hónap alatt nem változnak, a bizottság az Európai Bírósághoz fordulhat.

A brüsszeli testület Bulgáriának, Magyarországnak, Lettországnak, Litvániának és Szlovákiának küldött úgynevezett indokolással ellátott véleményt csütörtökön. A bizottság azt sérelmezi, hogy a külföldiek földvásárlási moratóriumának 2014-es lejárta után ezek az országok olyan új törvényeket fogadtak el a mezőgazdasági földterület megszerzéséről, amelyeknek egyes rendelkezései a letelepedési szabadság és a tőke szabad áramlásának korlátozásaként értelmezhetőek, ez pedig a határon átnyúló beruházások csökkenését okozhatja.

Az EB arról számolt be, hogy a korlátozások némelyike megindokolható, mivel ezek célja a spekulatív felvásárlások megakadályozása, illetve a tervezési célok és a vidékfejlesztési politika elősegítése. Ugyanakkor felhívta rá a figyelmet, hogy a jogszerűség érdekében a korlátozásoknak arányosnak kell lenniük és nem vezethetnek más uniós polgárok hátrányos megkülönböztetéséhez.

A magyarországi rendszer az EB meglátása szerint „nagyon korlátozó\", és teljes mértékben megtiltja a jogi személyek földvásárlását. A bizottság a magyar jogszabályban kifogásolja a gazdálkodó, mint fogalom törvényi meghatározását, azt az előírást, hogy a gazdálkodó maga kell gazdálkodjon a földön, illetve azt is, hogy csak az juthat földhöz, aki mezőgazdasági termelőnek minősül. Mint közölték, az Európai Bizottság számos olyan esettel találkozott, amikor ezek az intézkedések túlzott korlátozásokhoz és megkülönböztetéshez vezettek a vidékfejlesztési beruházásoknál.

Lázár János, a budapesti Miniszterelnökség vezetője csütörtöki sajtótájékoztatóján földügyben úgy nyilatkozott: a magyar és a brüsszeli álláspont távol áll egymástól, mert a magyar törvényhozás úgy döntött, külföldiek és gazdasági társaságok nem vehetnek földet Magyarországon. „Ebben a kérdésben nagy vita, háború lesz\" – fogalmazott Lázár.

Az Európai Bizottság 2015 márciusában és áprilisában indított kötelezettségszegési eljárást az ügyben Bulgária, Magyarország, Szlovákia, Litvánia és Lettország ellen. A testület az érintett tagországoktól azóta kapott válaszok ellenére továbbra is aggályosnak tartja a hatályos nemzeti rendelkezéseket. Az EB tudatta azt is: az eljárások második szakaszba léptetése nyomán az érintett országoknak két hónapja van arra, hogy a kifogásolt jogszabályokat összhangba hozzák az uniós szabályokkal, máskülönben a bizottság az Európai Bírósághoz fordulhat.

Mint arról beszámoltunk, Achim Irimescu mezőgazdasági miniszter nemrég közölte: a román kormány szigorú feltételekhez kötné a külföldiek földvásárlását, mivel hatalmas nyomás nehezedik a kabinetre a hazai gazdák részéről, miután a két évvel ezelőtti enyhe szigorítás ellenére a külföldiek hektárszámra vásárolják fel a termőföldeket az országban. A tárcavezető szerint egyetértettek abban Dacian Cioloş miniszterelnökkel, hogy meg kell nehezíteni a külföldi kereskedelmi társaságok és magánszemélyek romániai földbeszerzését.