
Fotó: mti
Magyarország miniszterelnöke szerint a sikeres Magyarország záloga az erő. Orbán Viktor tizenhatodik évértékelő beszédében vasárnap azt mondta: a posztkommunista rendszer húsz év alatt nem tudta bizonyítani fölényét a régivel szemben, ezért az embereknél „betelt a pohár”, második rendszerváltásra volt szükség.
2014. február 16., 20:092014. február 16., 20:09
A magyarokat új nemzeti és politikai közösséggé kellett szervezni, ezért volt szükség új alaptörvényre, az ország szuverenitását helyre kellett állítani, rendet kellett teremteni, és új, igazságosabb közteherviselést biztosító megállapodást kellett kötni az emberekkel – sorolta.
A miniszterelnök azt mondta, kormányának legfőbb célja a közösség megerősítése volt, mert a sikeres Magyarország záloga az erős állam és a cselekvőképes kormány. Orbán szerint Magyarország egy nagy, felívelő korszak küszöbén áll. Úgy fogalmazott: ezen a küszöbön „kell együtt átlépnünk\", amihez ki kell tartani a „világos, egyenes beszéd mellett\", és nem szabad visszacsúszni a „hímezés-hámozás\" világába, ahol egy „ordas nagy hazugságról\" azt mondják, nem bontották ki az igazság minden részletét.
Orbán Viktor szerint lassan visszatér a magyarok önbizalma. „Elegünk lett abból a politikából, amely mindig csak azt lesi, hogyan feleljünk meg\" például a Nyugatnak, a bankároknak vagy a külföldi sajtónak – hangsúlyozta a miniszterelnök. Kitért a 2010-es választási győzelmükre is, amelyet úgy jellemzett, hogy 2010-ben valójában rendszerváltás történt, húsz év alatt a második.
A kormányfő szerint Magyarország már nem az az ország, mint amelyik négy éve volt. „Azzal, hogy megváltoztattuk a jelenünket, megváltoztattuk a jövőnket is, más jövőnk lesz, mint amit a londoni vagy a brüsszeli jósdák papjai jövendöltek nekünk, már ha a szavazók is így akarják\" – közölte a kormányfő.
Szólt arról is, hogy a multik és a fogyasztók, a bankok és a devizahitelesek közötti konfliktusokat nem ők robbantották ki, már a kormányváltáskor is folyamatban voltak, és Magyarország mindenhol vesztésre állt. „2010-ben azt kellett eldöntenünk, hová állunk a ringben, és mi a piros-fehér-zöld sarkot választottuk. Azóta több menetet is megnyertünk, de a küzdelemnek nincs vége\" – hangoztatta. „Ne hagyjuk, hogy elvegyék a rezsicsökkentést, a gyermekek után járó adókedvezményt, a bérek növekedését, a gyed extrát, az időskor biztonságát\" – mondta.
Az április 6-ai parlamenti választáson újra meg kell mutatni: „erősek és egységesek vagyunk\" – jelentette ki Orbán évértékelő beszédének végén. „Mutassuk meg: nem gazsulálunk senkinek, mutassuk meg, hogy a magunk útját fogjuk járni\" – mondta a kormányfő hét héttel az országgyűlési választás előtt, hozzátéve, hogy „ha nem mi irányítjuk a saját életünket, valaki más fogja\".
„Fújjátok meg a kürtöket, és nyergeljetek, mert holnap reggel indulunk! Hajrá, Magyarország, hajrá, magyarok!\" – zárta félórás beszédét Orbán Viktor a telt házas Millenáris Teátrumban.
Gyurcsány: történelmi válság van Magyarországon
Gyurcsány Ferenc szerint 24 évvel a rendszerváltozás után Magyarországon történelmi válság van. A Demokratikus Koalíció (DK) elnöke szombati évértékelőjén azt is kijelentette: tavasszal Mesterházy Attila MSZP-elnök vezetésével meg fogják nyerni a választást. A volt miniszterelnök egy fővárosi szálloda különtermében tartott, sorrendben tizedik évértékelőjén úgy fogalmazott, „mintha egy mocsár közepén állnánk, süpped a lábunk alatt a talaj\".
Szerinte a társadalom túlnyomó többsége nemcsak csalódott, hanem fogalma sincs, merre tovább. Gyurcsány Ferenc azt mondta, „itt állunk a semmi közepén\", mára a köztársaságot felszámolták, a nemzetet szétszakították, a gazdaság egy helyben topog, milliók szenvednek a mindennapi megélhetés gyötrelmeitől, az államfő „egy hitelét vesztett báb\", a kormányfő pedig egy „szélhámos\". A DK elnöke azt mondta: nem akarja bántani a választókat, de „mi Kádár népe maradtunk\", ugyanis a lakosság jelentős része nosztalgiával gondol vissza Kádárra.
Négy ember meghalt, 28-an pedig megsebesültek egy dróncsapás során a Krím-félszigeten – közölte Szergej Akszjonov, a Moszkva által kinevezett kormányzó, miközben számos robbanásról és tűzről érkeztek hírek.
Donald Trump amerikai elnök szerint sem a tűzszünet idején, sem azt követően nem kell áthaladási díjra számítani a Hormuzi-szoroson, legfeljebb az Egyesült Államok kérhet majd anyagi ellentételezést a hajózási útvonal biztonságának fenntartásáért.
Sulyok Tamás jogi eszközök alkalmazásával is harcolni fog a maradásáért, és azzal vádolta meg az új kormányfőt, hogy összeesküvést sző az állami intézmények feletti ellenőrzés megszerzésére.
Nicușor Dan államfő szombaton Isztambulban részt vett a román haditengerészet Törökországtól vásárolt új korvettjének ünnepélyes szolgálatba állításán.
Irán legfelsőbb közös katonai parancsnoksága szombaton bejelentette a Hormuzi-szoros újabb lezárását a hajóforgalom elől.
Újraválasztották George Simiont, a szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnökét az Európai Konzervatívok és Reformerek Pártja (ECR) alelnökévé – közölte az AUR.
Karol Nawrocki lengyel elnök pénteken megfosztotta Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt a Fehér Sas Rend címétől.
Egy amerikai tisztségviselő szerint Donald Trump elnök különmegbízottja, Steve Witkoff Svájcba utazik, miközben az Egyesült Államok és Irán azon dolgozik, hogy a békemegállapodásról szólü technikai tárgyalásokat újra pályára állítsák.
Egy oroszországi bíróság jogerősen 15 év börtönbüntetésre ítélt egy román állampolgárt Ukrajna javára folytatott kémkedés miatt.
Moldovának magának kell eldöntenie a jövőjét – jelentette ki Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke, amikor a Romániával való egyesülésre vonatkozó „B-tervről” kérdezték, ha a Moldovai Köztársaság EU-csatlakozása nem valósulna meg.
szóljon hozzá!