Gyergyószentmiklós: háziállatokat ölt a medve

Garázda medve tizedeli a háziállat-állományt Gyergyószentmiklóson, a város felszegi részében lévő Ady Endre és Tölgyfa utcákban. A medve a két utca lakói szerint néhány napja minden éjszaka bejár az egyébként sűrűn lakott városrész udvaraiba, és nem kegyelmez sem juhnak, sem disznónak, szárnyasoknak. A „medvelátogatásokról” egyébként meglehetősen ellentmondásosak a hírek, egyes lakók több medvéről beszélnek, mások egy-két visszajáró nagyvadról, a vadőr szerint pedig egyetlen emberi közelséghez szokott medvéről lehet szó.

„Először három nappal ezelőtt éjfél környékén ébredtem arra, hogy erősen ugatnak a kutyáim” – magyarázta Bajkó Ferenc Ady Endre utcai lakos, részletezve, hogy két német juhász házőrzője másként ugatja az embert, illetve a garázdálkodó vadat. Mint mondta, kinézett az ajtón, de a sötétben nem látott semmit. Azonban, mivel a kutyák csak nem hallgattak el, néhány perccel ezután a felesége is kinyitotta az ajtót. „Ő már morgást is hallott, de akkor már a szomszédok is kiabáltak, hogy a medve gyilkolja a jószágokat” – magyarázta. Bajkó szerint a szomszédos udvarokról több juhot és szárnyast is széttépett a vadállat. A károsult szomszédság a rendőrséget hívta előbb segítségül, akik órákig szirénáztatták a rendőrautót, de többek állítása szerint az erdei látogatót ez különösebben nem zavarta. Végül vasvillákkal és fejszékkel felfegyverkezett környékbeliek kergették el a garázdálkodót, az esetet pedig jelentették a vaslábi vadgazdálkodási hivatalnak.

Tegnap hajnalban már Ioan Bota vadőr négy vadászkollégával állt lesben a térség különböző pontjain, hogy riasztó lövésekkel űzzék el a vadat. „Sajnos, amíg az országos vadgazdálkodási igazgatóságtól nem adnak engedélyt a medve kilövésére, addig nem lőhetjük le” – magyarázta Bota, kifejtve, hogy egyébként is törvény tiltja a lőfegyver használatát lakott területen. A vadászok mellett azonban lesben álltak a felszegi gazdák is, mint utóbb kiderült, megalapozott volt az intézkedésük. „Megint jött a medve, és éppúgy, mint előző nap, a kutyák jelezték a vadat” – magyarázta Bajkó, aki a Krónikának azt is elmondta, nem fél a medvétől, mert abban bízik, hogy kutyái nem engedik gazdájuk közelébe. Bajkó szomszédjai egyébként állítólag még két másik medvét is láttak aznap. Ioan Bota vadőr úgy véli, az egyetlen megoldás az lenne az áldatlan helyzetre, ha az illetékes hatóság mielőbb megadná az engedélyt a kilövésre, ellenkező esetben még számos álmatlan éjszaka vár a felszegiekre. A szakember egyébként azt javasolta a lakóknak, hogy a környéken élők írásban fogalmazzák meg panaszukat, és kérvényükkel forduljanak a vadgazdálkodási hivatalhoz, illetve a polgármesteri hivatalhoz. Kifejtette, kockázatos engedély nélkül kilőni a garázdálkodó medvét, ugyanis az engedély nélkül kilőtt vadért 40 ezer euró bírságot róhatnak ki.

Garázdálkodó nagyvadak Háromszéken is 

Háromszéken legkevesebb 15 medvét kellene sürgősen kilőni, amelyek folyamatosan bejárnak a településekre, kukáznak, háziállatokat csonkítanak meg, méhkaptárokat dúlnak fel, rettegésben tartják az embereket. László Béla, a Kovászna megyei Halász-vadász Egyesület elnöke a Krónikának elmondta, 34 kilövési engedélyt kértek, de még nem kaptak választ Bukarestből. Ennek ellenére a múlt héten a Bálványosra bejáró medve kilövését sürgősségi eljárással engedélyezték. A fiatal anyamedve megkeserítette a Bálványosfürdőn hétvégi házzal rendelkezők életét: összesen 23 udvart látogatott meg, betört a konyhákba, felfeszítette a hűtők ajtóját, megdézsmálta a kamarákat.

Daragus Attila, az üdülőhelyet is magában foglaló Torja község polgármestere lapunknak elmondta, minden öt évben van egy medve, amely a környéken nő fel, megbátorodik, és amikor bocsa születik, betör a településre, akár a házakba is, hogy élelmet szerezzen neki. A polgármester elmondta, a medvéket elsősorban a kukákban levő ételmaradékok vonzzák, ezért pályázati pénzekből próbálnak olyan új kukákat vásárolni, amelyek zártak, így a medvék nem tudnak hozzáférni a hulladékhoz. Az elöljáró visszautasítja a környéken elterjedt híreszteléseket, melyek szerint a brassói kukázó medvéket szállították volna a környékbeli erdőkbe.

László Béla hangsúlyozta, az állat nem hibás, inkább az emberek vonhatók felelősségre, akik nyílt helyen hagyják az élelmet is tartalmazó szemetet. A vadászegyesület már nem eteti a medvéket, hiszen ha a vadak hozzászoknak az ember közelségéhez, egyre bátrabbak lesznek. Viszont a vaddisznókat etetik, hogy azok ne dézsmálják a mezőgazdasági földeket, és gyakran előfordul, hogy a disznók ételét a medvék eszik meg. A Kovászna megyei környezetvédelmi hivatal tavaly felleltározta a medvéket és medvebarlangokat. Becslések szerint a háromszéki erdőkben mintegy 600 nagyvad él, melyből 200 a szomszédos megyékbe vándorol. A legnagyobb számú medveállomány Erdővidéken él, Magyarhermány környékén és a Vargyasi-szorosban. A háromszéki erdőkben 200–300 medve jelenthet életképes populációt, ennél kevesebb már aggodalomra adna okot.  Romániában összesen hatezer medvét tartanak nyilván, ez a legnagyobb medvepopuláció az Európai Unióban.

Szerző(k): Jánossy Alíz, Bíró Blanka