Závada Pál Kossuth- és Prima Primissima-díjas író volt a vendége a Látó Irodalmi Színpadának szombaton este a Marosvásárhelyi Színházművészeti Egyetem stúdiótermében.

Az író Bethlen című drámájának bemutatóját a vásárhelyi Tompa Miklós Társulat október 9-re tervezte, azonban a társulat vezetője, az előadás rendezője, Kövesdy István elmondta: a bemutatót október 30-ra kellett halasztani, az alkalomra pedig a szerzőt is meghívják. A darabról Závada elmondta: „Részben a Móricz Zsigmond Erdély-trilógiája alapján készült, részben a saját Bethlen-kutatásaim eredménye.”

Kovács András Ferenc kérdésére Závada elmondta: kedvenc írói között tartja számon Jules Vernét, aki „mindenkit ver”. Gárdonyitól az Egri csillagokat ötször olvasta végig, Jókai olvasásakor már nem volt ennyire szorgalmas és érdeklődő, de azért átrágta magát a fő művein, emellett főként a klasszikus francia és orosz szerzőkön pallérozódott tudása, stílusa. Kezdetben szociográfiai tanulmányokat írt, de korán rájött, hogy nem tudós típus.

A tényirodalom művelése helyett inkább a regényírásnál kötött ki. Regényeiről azt állítja, tulajdonképpen „kitalált szociográfiák”. Egyes hősei több művében is felbukkannak.

Eddigi fő művéről, a Jadviga párnájáról a kritikusok azt írták, hogy Németh László Iszony című regényével rokonítható, de Závada szerint Flaubert Bovaryné-jával sokkal több közös vonás fedezhető fel. Flaubert egyébként nagy hatással volt munkásságára, A fényképész utókora című regénye az Érzelmek iskolájával hozható párhuzamba – vallja a szerző.

Az Idegen testünk című regényét nemrég színdarabbá is átdolgozta. „A Budapesti Nemzeti Színház igazgatója, Alföldi Róbert többünket felkért, hogy írjunk színműveket a tízparancsolat témakörben. Én ezt a regényt dolgoztam át, ennek hamarosan meglesz az olvasópróbája, majd minden bizonnyal színpadon is bemutatják” – mondta az író. Az így keletkezett Magyar ünnep című dráma az 1940-es kolozsvári magyar bevonulással kezdődik.

Szerző(k): Máthé Éva