A dúsgazdag oligarcha a bukaresti élelmiszer-kutató intézet (ICA) 2003-ban végrehajtott magánosítása miatt kapott tíz év szabadságvesztést, miután bizonyságot nyert, hogy a piaci árnál 75-szörös alacsonyabb összegért, százezer euróért kaparintotta meg az intézmény telkét (képünkön), 60 millió eurós kárt okozva az államnak.

Az ügyben született ítélet azért mérföldkő a hazai törvénykezés történetében, mivel a bíróság először mondta ki az állam és a magánbefektető közötti adásvételi szerződés visszafordíthatóságát, elrendelve egyúttal a kár megtérítését a szóban forgó telek és a hozzá tartozó ingatlanok, továbbá több millió euró elkobzásával.

Romániában eddig nem készült kimutatás a rendszerváltás óta lebonyolított privatizációból származó vételár volumenéről, ám becslések szerint ezekből 7 és tízmilliárd euró közötti összeg folyt be az államkasszába. A Ziarul Financiar gazdasági lap a Voiculescu-ügy kapcsán arra a következtetésre jutott, hogy a számottevő korrupció és csalás kiküszöbölése révén a román állam legkevesebb tízszer nagyobb bevételre tehetett volna szert a magánosítási folyamat során.

Annál is inkább, mivel az elmúlt 25 évben több mint 11 ezer privatizációs ügyletet bonyolítottak le a hatóságok nyolcezer vállalat eladásával, és a legsikeresebbnek ítélt tranzakciókból is csak ötmilliárd euró haszna származott a költségvetésnek.

A Román Kereskedelmi Bankot (BCR) például 2,2 milliárd euróért adták el az osztrák Erstének, a Petrom kőolaji társaságot 670 millió euróért a szintén osztrák OMV-nek, a Romtelecom telefonszolgáltatót 675 millió dollárért a görög OTE társaságnak, a Dacia autógyárat pedig 48,6 millió euróért a francia Renault-nak. Se szeri, se száma viszont a botrányba vagy kudarcba fulladt ügyleteknek – ilyen többek között a CFR teherszállítási részlege, a brassói kamion- és traktorgyár,
a resicabányai színesfém-kohászati kombinát, az Oltchim vegyipari üzem vagy a Rompetrol kőolajipari társaság esete.

Florin Pogonaru, a romániai üzletembereket tömörítő egyesület elnöke a ZF-nek elmondta, számtalan állami vállalatot a birtokukban lévő telekért és ingatlanokért vásároltak meg magánbefektetők, a legtöbb esetben potom pénzért. Miközben szerinte a BCR magánosítása nevezhető a legsikeresebb ügyletnek Romániában, Pogonaru úgy véli: nemzetbiztonsági kockázatot hordoz a hazai bankszektor 90 százalékos arányban történt kiárusítása.

Aurelian Dochia gazdasági elemző úgy nyilatkozott, a Voiculescu-ügylet semmissé nyilvánítása nyomán elvileg újranyithatók a gyanúsnak vélt privatizációs szerződések, ám ez számtalan akadályba ütközik. „Nagyon nehéz kiásni az idők folyamán megannyi állami intézményhez átkerült privatizációs dossziékat. Ráadásul egy átfogó ankét negatív üzenettel is bírhat a befektetők irányában. Viszont Pandora szelencéjét már megnyitották” – állapította meg a gazdasági lapnak Dochia.

Felmerül egyébként a magánosításokat felügyelő állami tisztviselők felelősségre vonhatóságának kérdése is. A privatizációs hatóságot a Năstase-kormány idején irányító Ovidiu Muşetescut például többször vádolták azzal, hogy jóval áron alul „elkótyavetyélte” az állami vagyont. Ő azonban 2009-ben elhunyt, így már nem kérhető számon rajta egyetlen szerződés sem.