Fotó: Pál Árpád
Nem nyerte el a szakszervezetek tetszését a kormány által javasolt egységes bérezési törvény, amelynek értelmében 1625 lej lenne a legkisebb fizetés a közszférában, a legnagyobb pedig 22 ezer lej.
2016. december 01., 16:452016. december 01., 16:45
2016. december 01., 18:122016. december 01., 18:12
A Cioloș-kabinet által kidolgozott, a közalkalmazottakat tömörítő szakszervezetek által szerdán nyilvánosságra hozott jogszabálytervezet 116 bérezési osztályt javasol. A törvény már 2017. július elsejétől hatályba léphetne, alkalmazása azonban 2021-ig is elhúzódhatna – a nyilvánosságra hozott tervezetben azonban azt nem tisztázzák, hogy évente milyen mértékben nőnének a fizetések. Arra viszont kitér, hogy amennyiben 2017. július elsején valakinek magasabb lesz a havi bére, mint az új jogszabályban előírt, akkor nem csökkentik az összeget.
Nőhet az étkezési utalványok értéke
December elsejétől elérheti a 15 lejt a munkáltatók által az alkalmazottaknak biztosított étkezési utalványok értéke a jelenlegi 9,75 lejről. A parlament által elfogadott jogszabály-módosítás azonban nem kötelező érvényű, az érték növelését a munkáltatókra bízza. A parlamenti vita során a kormány ellenezte az utalványok értékének növelését, Klaus Johannis államfő azonban rábólintott.
Bogdan Hossu, az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség elnöke azonban „ostobának” nevezte a kormány javaslatát. Egyebek mellett felrója, hogy amint a minimálbér bruttó 2000 lejre nő, 41 bérezési osztály folyna egybe. Számításai szerint ugyanakkor 25 százalékra csökkennének a prémiumok, amihez csak a teljesítményarányú pluszösszegek adódnának hozzá – idézi az Agerpres hírügynökség a szakszervezeti vezetőt.
Hossu szerint visszás az is, hogy a jogszbály egy egyszeri, 5000 lejes pótlékot ír elő azok számára, akik megszerzik a doktori címet, ám arra nem tér ki, hogy a doktorinak összefüggésben kell-e állnia vagy sem azzal a szakterülettel, amelyben az illető dolgozik. Néhány megfogalmazásbeli pontatlanság mellett a különböző ágazatok közötti egyensúlytalanságokra is felhívja ugyanakkor a figyelmet. „Mintegy következtetésképpen: a törvény ostoba, és sokat kell dolgozni annak érdekében, hogy megfelelő legyen” – szögezte le Bogdan Hossu.
Az Európai Unió országaiban átlagban 3,3 százalékkal került többe a hús idén februárban, mint egy évvel ezelőtt; a legnagyobb arányú árnövekedést Bulgáriában (8,2 százalék) és Romániában (7,7 százalék) jegyezték – közölte pénteken az Eurostat.
Péntek óta megrendelhető a romániai márkakereskedéseknél az új Dacia Spring, miután közölték az arculatfrissítésen átesett népszerű elektromos autó árlistáját.
A paradicsom- és fokhagymatermesztési program támogatásaira pályázó gazdák május 16-ig nyújthatják be kérelmeiket. A bukaresti mezőgazdasági szaktárca a hagymatermesztők támogatását is tervezi, erről a következő hetekben dönthet a kormány.
Nőttek a globális élelmiszerárak márciusban havi összevetésben elsősorban a növényi olajárak emelkedése miatt az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) honlapjára pénteken felkerült adatok szerint.
Salt Bank néven online bank nyílt Romániában – jelentette be csütörtökön a pénzintézet.
Románia az Amerikai Egyesült Államokat és Oroszországot is megelőzi az 1000 főre eső információtechnológiai (IT) szakemberek száma tekintetében: európai éllovas és globálisan a 6. helyen áll.
Marcel Ciolacu kormányfő csütörtökön kijelentette, hogy szerinte az év végére 5 százalék alá csökken az infláció és nem lesz a tervezettnél nagyobb a költségvetési hiány.
Április 8-tól, hétfőtől idén immár másodszor drágul a cigaretta Romániában. 2023 első napja óta ez már az ötödik cigarettaáremelés.
Miközben pár évvel ezelőtt még pillanatok alatt kimerült az Első otthon, majd Új otthon programra szánt keret, mára már alig mutatkozik érdeklődés az állami garanciával zajló lakásvásárlási program iránt.
A kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) megerősítette: július elsejétől 3700 lejre nő a bruttó minimálbér Romániában, összhangban az európai minimálbér idei bevezetésével.
szóljon hozzá!