Johannis arra kérte a honatyákat, hogy újra vizsgálják meg a jogszabályt, amely szerinte nem fogalmaz egyértelműen, ezért az alkalmazás során problémát okozhat a boltoknak. Az államelnök azzal sem ért egyet, hogy bírságot rónának ki a készpénzadást megtagadó üzletekre, szerinte ezzel sérül a kereskedelmi egységek azon joga, hogy kedvük szerint rendelkezzenek saját bevételükkel.

A törvénytervezetet kezdeményező Molnár Zsolt, az RMDSZ Temes megyei képviselője a Krónikának úgy nyilatkozott: meglepte az államfő hozzáállása, hiszen a törvény a bankkártya-felhasználók számára jelentene könnyítést. „Nem kellene hosszú távokat utazni – főként vidéken – ahhoz, hogy a fizetésüket vagy nyugdíjukat bankkártyára kapó polgárok készpénzhez jussanak\" – indokolta meg a honatya a jogszabály szükségességét.

Mint rámutatott: a parlament megvizsgálja a kifogásolt cikkelyeket, és ha úgy találják, hogy bizonyos előírásokat pontosítani kell, az alkalmazhatóság érdekében módosítják a tervezetet. Molnár Zsolt ugyanakkor bízik abban, hogy a törvény előbb-utóbb hatályba lép, tapasztalatai szerint ugyanis ritkán fordul elő, hogy amennyiben az államfő visszaküld egy jogszabályt, a parlament ne szavazza meg másodszor is azt. A Temes megyei képviselő reméli, hogy még a tavaszi parlamenti ülésszakban sikerül ismét megtárgyalni a tervezetet, de erre legkésőbb ősszel sor kerül. Klaus Johannis második alkalommal már nem utasíthatja vissza a törvény kihirdetését.

A képviselőház május elején fogadta el az úgynevezett cash back törvényt, amely a bankkártya-elfogadást szabályozó, 2002/193-as számú sürgősségi kormányrendeletet egészítené ki. Az előírás szerint az évi 10 ezer eurónál nagyobb üzleti forgalmat lebonyolító kereskedelmi egységeknek egyénenként legtöbb 200 lejnyi készpénzt kellene kibocsátaniuk a vásárlóknak, amennyiben ők bankkártyával fizetnek a boltban. A tranzakció hasonló ahhoz, mintha az ügyfél bankautomatából venne ki pénzt, az azzal járó díjakat pedig a felek közötti szerződés rögzíti majd. A kereskedők a kiadott készpénz értékének 1 százalékánál kisebb tranzakciós illetéket kérhetnek. A törvény be nem tartása 5 és 50 ezer lej közötti bírságot von maga után. Molnár Zsolt korábban arról számolt be: a módszer már régóta alkalmazott és jól működik számos nyugati országban.