A szakember elmagyarázta, hogy ugyan Kovászna megyében 5,5 százalékon áll a mutató, ám a nyilvántartásban szereplő állástalanok többsége tartósan munkanélküli, azokat pedig, akik immár évek óta arra rendezkedtek be, hogy különböző segélyekből tartsák el magukat és családjukat, nehéz lenne integrálni a munkaerőpiacon.

„Jelenleg 4879 állástalan személy szerepel az ügynökség nyilvántartásában, ám közülük mindössze 680-an kapnak munkanélküli-segélyt. Ez nagyon kevés. Kistérségenként kevesebb mint 150 állástalant jelent\" – részletezte Kelemen Tibor, hangsúlyozva, hogy a kifizetések szempontjából gyakorlatilag nincs is munkanélküliség a megyében.

A szociális segélyből, gyerekeknek járó támogatásból, élelmiszercsomagokból élő közel 4000 tartósan munkanélkülivel ugyanis már nem lehet növelni a foglalkoztatottak arányát, ők erre az életmódra rendezkedtek be, a többségük ráadásul írástudatlan, az elemi iskolát sem fejezte be, nem lehet számukra munkát közvetíteni, tehát nem hajtanak hasznot a gazdaságnak, a szociális háló védelmében élnek. Az alkalmazható munkanélküliek száma eközben annyira alacsony, hogy egy nagyobb befektetés esetén már nincs ahonnan toborozni – a városokban például 3 százalék körül van a munkanélküliségi ráta: Sepsiszentgyörgyön 1,62, Kézdivásárhelyen 1,66, Baróton 2,6, Kovásznán 3,8 százalék.

Kelemen Tibor ugyancsak tanulmányokra alapozva számolt be kedden arról is, hogy minden újonnan létesült munkahelyre legalább tízszer annyi munkanélkülit kellene mozgósítani. Ennek oka az, hogy végül annyian pályázzanak, amennyiből a munkaadó érdemben válogathat – tehát például 50 új állásra 500 potenciális jelentkező kellene. Mint elhangzott, például a Holzindustrie Schweighofer cég a Rétyen épített gyárába eddig kevesebb mint 500 személyt alkalmazott, ám több mint 5000 önéletrajzot gyűjtött be a toborzóirodájába.

Az igazgató azt is bejelentette, hogy a munkaerő-elhelyező ügynökség április 14-én szervez állásbörzét. A szakember szerint azonban egyre inkább kérdés, hogy kit tudnak a munkaadók megszólítani, összegezte Kelemen Tibor. „Az elmúlt időben megváltozott az irányzat, már nem a munkakeresők állnak sorban, hanem a munkaadók igyekeznek tájékoztatni a körülményekről, a lehetőségekről. Sokan nem is tudják, melyek az elvárások például a nadrággyárakban, de indulásból elutasítják a felkínált állást, mert rosszakat hallottak a szomszédasszonytól. Ezért van szükség a korrekt tájékoztatásra\" – hangsúlyozta Kelemen Tibor.

Emlékeztetett ugyanakkor, hogy Kovászna megyében már évek óta sokkal alacsonyabb a munkanélküliségi ráta a nők körében, jelenleg az állástalanok 58 százaléka férfi. „A nehézipar eltűnésével és a készruhagyártás térhódításával Kovászna megyében egy nőnek sokkal nagyobb esélye van arra, hogy munkát találjon, mint egy férfinak\" – mutatott rá Kelemen Tibor. Hozzátette, főleg vidéken sok asszony dolgozik a háztartásban, ám mégis gyakran motiváltabbak, amikor munkahelykeresésről van szó.