A szociáldemokrata miniszterelnök szerint a gazdaságélénkítő módosításokat tartalmazó új adótörvény elfogadásával, illetve az ezáltal bevezetendő áfacsökkentéssel a 2012-es választásokon győztes, időközben felbomlott Szociálliberális Unió (USL) utolsó, még beváltatlan választási ígérete is teljesül.

Az új adótörvényt ismertető Darius Vâlcov pénzügyminiszter azt mondta, Románia versenyképességét akarják növelni, hogy az ország 2019-ben bevezethesse az eurót. A változások a feketegazdaság kifehérítését szolgálják, és a külföldi befektetők számára próbálják vonzóbbá tenni a román gazdaságot – tette hozzá.

Már jövőre csökken az áfa

Ennek jegyében 2016. január elsejétől a jelenlegi 24 százalékos szintről 20 százalékra kívánják csökkenteni az általános forgalmi adót (áfa/TVA), miközben a hús, a hal, a zöldségek, illetve a gyümölcsök áfáját 9 százalékra szorítanák vissza. Nem állnának le ugyanakkor ezen a szinten, a törvénykönyvtervezet szerint 2018-tól már csak 18 százalékos lenne az áfa.

Darius Vâlcov pénzügyminiszter a kormányülésen megjegyezte: amikor 2010-ben az addigi 19-ről a mostani 24 százalékra emelték az áfát, akkor az áfacsalás mértéke a bruttó hazai termék (GDP) 3,4 százalékáról 6,3 százalékra nőtt. Az áfacsökkentéstől az adócsalás visszaszorulását remélik.

Az intézkedés nyomán egyébként a kormány számításai szerint 11,6 milliárd lejjel esnek vissza a 2016-ra tervezett állami bevételek, azonban úgy vélik, hogy 6,4 milliárd lejnyi extra összegre lehet számítani társadalombiztosítási járulékokból, jövedelemadóból, így az áfacsökkentésnek a jövő évi büdzsére gyakorolt negatív hatása 5,2 milliárd lejre tehető.

Kisebb jövedelemadó 2019-től

Egy másik jó hírrel is szolgált ugyanakkor a Ponta-kabinet: a javaslatok értelmében 2019-től a jelenlegi 16 százalékról 14 százalékra kívánják csökkenteni az egységes jövedelemadót. Az adókulcs mérséklése 2019-ben 4,8 milliárd lejjel apasztja az állami költségvetést, azonban a kormány számításai szerint legalább 2,3 milliárd lejes extra bevételt is generál a gazdaság kifehérítése által.

Ugyanakkor a módosítások beterjesztői azzal is számolnak, hogy a jövedelemadó csökkentése 0,5 százalékpontos gazdasági növekedést generál majd, miközben körülbelül 50 ezer új munkahely jön létre, s a beruházások is 1,1 százalékponttal bővülnek. Az osztalékadó eltörlésétől is az adócsalás csökkenését és így több nyereségadó behajtását reméli a román kormány.

Változó járulékügyek

Nem csak csökkent azonban a kormány, hanem bevételeit is gyarapítani kívánja az új adótörvénykönyvvel – ennek jegyében a társadalom- és egészségbiztosítási járulékfizetési kötelezettséget kiterjesztik mindenkire, akinek valamilyen jövedelme van.

Eközben szintén jövő évtől legtöbb öt bruttó átlagbérben határoznák meg azt a szintet, amelyet a társadalom- és egészségbiztosítási járulék kiszámításakor alapul vesznek, a jövedelemadó meghatározásakor beszámítanák az egészségbiztosítási hozzájárulást is, továbbá szintén 2016-tól növelnék a nyugdíjak adózasakor figyelembe vett adómentes összeget.

Járulékcsökkentést is terveznek eközben 2017-től, amikor is a munkavállaló által fizetett nyugdíj-hozzájárulás a jelenlegi 10,5 százalékról 7,5 százalékra, a munkáltató terhe pedig 15,8 százalékról 13,5 százalékra esne vissza. Az intézkedések 2016-ban 5,2 milliárd lejes kiesét okoznának a büdzsében, de a tervek szerint 2,7 milliárd plusz jövedelmet is generálnának.

Megadózott mikrovállalatok

A tervezett módosítások értelmében a mikrovállalkozásoknak adózniuk kell, attól függetlenül, hogy van-e vagy nincs alkalmazottjuk – az egy vagy több munkavállalót foglalkoztató kis cégeknek üzleti forgalmuk 3, illetve 1 százalékának megfelelő összeget kell lepengetniük, miközben az alkalmazott nélküli mikrovállalkozásoknak negyedévente 3 százalékot plusz 1530 lejt kell befizetniük.

Így az adó 1 százalékos lenne azon cégeknek, amelyek kettő vagy annál több személyt foglalkoztatnak, 3 százalék egy munkavállaló esetén, s negyedévenként 3 százalék plusz 1530 lej, ha nincs alkalmazott. A felszámolás szélén álló vagy a tevékenységüket ideiglenes felfüggesztő mikrovállalkozásoknak is üzleti forgalmuk 3 százalékának megfelelő összeget kell adóként befizetniük.

A kormány ugyanakkor azt is tervezi, hogy több ütemben módosítja a mikrovállalkozási besorolást, a jelenlegi 65 ezer eurós küszöböt 2017-től 75 ezer euróra, 2018-tól 85 ezer euróra, 2019-től pedig 100 ezer euróra tervezik emelni.

Nő az ingatlanadó, büntetik a hanyagokat

A közvitán levő új adótörvénykönyv ugyanakkor már nem szabályozza az adóérték 0,1 százalékában az ingatlanadót, hanem a helyi önkormányzatokra bízza, hogy a 0,08-0,2 százalékos határértékek között mekkora adót rónak ki.

A megyei jogú városok szövetsége által sürgetett intézkedést is tartalmazza eközben a javaslat, így hatszoros adót lehet majd követelni azoktól, akik elhanyagolják ingatlanjukat vagy telküket.

Ugyanakkor szintén hatszorosára emelhetik az önkormányzatok 2018-tól a területadót azon belterületekre, amelyek kevesebb, mint 20 százalékban vannak kihasználva. Ez az intézkedés viszont kizárólag a nagy telektulajdonosra vonatkozik. A két egymást követő évben meg nem művelt telkek esetében a helyi közgyűlés 500 százalékig terjedő összeggel növelheti az adót a harmadik évben.