
A magyarországi kis- és közepes vállalkozásoknak Közép-Európában van a legnagyobb exportálási lehetőségük, ezért fontos, hogy piacot találjanak számukra, Románia pedig a legfontosabb partnere Magyarországnak a térségben – jelentette ki Kubatov Anikó magyarországi külkereskedelmi főosztályvezető Kolozsváron abból az alkalomból, hogy a kincses város magyar főkonzulátusán üzleti központot nyitott hétfőn a külképviselet.
2014. december 15., 19:342014. december 15., 19:34
A magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium Külkereskedelmi Főosztályának vezetője kifejtette: a központ nyitása része Magyarország külkereskedelmi stratégiájának, ugyanis azt szeretnék elérni, hogy az Európai Unión belül Magyarországon legyen a legmagasabb az ipar hozzájárulása a bruttó hazai termékhez (GDP), illetve Magyarországon legyen a legnagyobb az export aránya a GDP-hez képest. Hozzáfűzte: ezek mellett azt szeretnék elérni, hogy Közép-Európában Magyarországon legyen a legmagasabb az egy főre jutó működőtőke-állomány.
Újságírói kérdésre Kubatov Anikó elmondta: összesen 1500 exportképes KKV van jelenleg Magyarországon, nekik szeretnének piacot találni, miközben belföldön arra törekednek, hogy nőjön az exportálni képes kis- és közepes vállalkozások száma. Mint részletezte: Románia a legfontosabb gazdasági partnere Magyarországnak a térségben, ezért szorgalmazzák a határ menti infrastrukturális fejlesztések felgyorsítását.
Hozzáfűzte: különösen energetikai és biztonsági téren fontos a két országnak együttműködnie. Emellett konstruktív párbeszédet szeretnének folytatni a romániai magyar kisebbség jogainak nyitott kérdéseiről, illetve a konzuli irodák, továbbá a kolozsvári kulturális intézet mihamarabbi megnyitásáról.
Mile Lajos, Magyarország nemrég kinevezett kolozsvári főkonzulja ugyanakkor emlékeztetett: bemutatkozó sajtótájékoztatóján megígérte az üzleti központ létrehozását, ami most meg is valósult. A diplomata elmondta: Pozsony és Csíkszereda után Kolozsvár a harmadik város, ahol hasonló irodát nyit a magyar külképviselet.
Kifejtette: komoly gazdasági lehetőségek rejlenek a KKV-kban, jelenleg mintegy 8000 magyar, valamint magyar–román vegyes vállalat működik Romániában. Hozzátette: a konzulátus biztosítja az üzleti központ infrastruktúráját, továbbá részletes adatbázissal szolgálnak a keresletet és kínálatot illetően a partnert kereső vállalkozásoknak. „Sok tartalék rejlik a kis- és közepes vállalkozásokban, szamárság lenne nem kihasználni” – fogalmazott a főkonzul.
Azok a nyugdíjasok, akiknek havi jövedelme legfeljebb 3000 lej, a 2026. decemberi nyugdíjjal együtt kapják meg az állami támogatás második részletét – erősítette meg az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) a Digi24.ro megkeresésére.
Új rendelettel próbálja védeni a romániai sertéstartókat a mezőgazdasági minisztérium, miközben a hazai gazdaságok egy része már az önköltséget sem tudja kitermelni az élő sertés értékesítéséből.
Hosszas várakozást, több, az utolsó métereken eszközölt változtatást követően pénteken a lakosság számára is elrajtol a Zöld házként ismert, idén kizárólag napelemes akkumulátorok beszerzését finanszírozó kiírás. Most is nagy az elégedetlenség.
Ismét sokan teszik fel a kérdést: szükség van-e egyáltalán cash-re, amikor telefonunkkal, okosóránkkal is fizethetünk? Olyan jegybanki illetékes ad választ kérdésre, akinek az aláírása ott virít a bankjegyeken.
Idén sem marad el a vasútjegyek drágítása, amely az elmúlt években már hagyománynak számított.
Hatalmas veszteséget termelnek az állami cégek – jelentette be Marian Neacșu miniszterelnök-helyettes, aki egyben a belügyminiszteri tisztséget is betölti.
Csődbe ment a Román Vasúttársaság tetemes veszteséget generáló és óriási adósságot felhalmozó áruszállító ágazata, a CFR Marfă.
A romániai lakosság közel 60 százaléka megpróbál minden hónapban félretenni valamennyi pénzt, ám 75 százalékuk még így sem tudna megbirkózni a váratlan kiadásokkal. Mit csinálnának, ha nyernének egy óriási pénzösszeget?
Mintegy tíz százalékkal csökkenhet a földgáz ára, miután beindul a termelés a fekete-tengeri Neptun Deep gázmezőn – jelentette be Dumitru Chisăliță energiaügyi miniszter.
Nem hatotta meg az Európai Bizottságot az, hogy a harmadik negyedévben végre újra nőtt a román gazdaság, kedden közzétett őszi gazdasági előrejelzésében jelentősen rontotta Románia növekedési kilátásait.
szóljon hozzá!