A magyarországi kis- és közepes vállalkozásoknak Közép-Európában van a legnagyobb exportálási lehetőségük, ezért fontos, hogy piacot találjanak számukra, Románia pedig a legfontosabb partnere Magyarországnak a térségben – jelentette ki Kubatov Anikó magyarországi külkereskedelmi főosztályvezető Kolozsváron abból az alkalomból, hogy a kincses város magyar főkonzulátusán üzleti központot nyitott hétfőn a külképviselet.
2014. december 15., 19:342014. december 15., 19:34
A magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium Külkereskedelmi Főosztályának vezetője kifejtette: a központ nyitása része Magyarország külkereskedelmi stratégiájának, ugyanis azt szeretnék elérni, hogy az Európai Unión belül Magyarországon legyen a legmagasabb az ipar hozzájárulása a bruttó hazai termékhez (GDP), illetve Magyarországon legyen a legnagyobb az export aránya a GDP-hez képest. Hozzáfűzte: ezek mellett azt szeretnék elérni, hogy Közép-Európában Magyarországon legyen a legmagasabb az egy főre jutó működőtőke-állomány.
Újságírói kérdésre Kubatov Anikó elmondta: összesen 1500 exportképes KKV van jelenleg Magyarországon, nekik szeretnének piacot találni, miközben belföldön arra törekednek, hogy nőjön az exportálni képes kis- és közepes vállalkozások száma. Mint részletezte: Románia a legfontosabb gazdasági partnere Magyarországnak a térségben, ezért szorgalmazzák a határ menti infrastrukturális fejlesztések felgyorsítását.
Hozzáfűzte: különösen energetikai és biztonsági téren fontos a két országnak együttműködnie. Emellett konstruktív párbeszédet szeretnének folytatni a romániai magyar kisebbség jogainak nyitott kérdéseiről, illetve a konzuli irodák, továbbá a kolozsvári kulturális intézet mihamarabbi megnyitásáról.
Mile Lajos, Magyarország nemrég kinevezett kolozsvári főkonzulja ugyanakkor emlékeztetett: bemutatkozó sajtótájékoztatóján megígérte az üzleti központ létrehozását, ami most meg is valósult. A diplomata elmondta: Pozsony és Csíkszereda után Kolozsvár a harmadik város, ahol hasonló irodát nyit a magyar külképviselet.
Kifejtette: komoly gazdasági lehetőségek rejlenek a KKV-kban, jelenleg mintegy 8000 magyar, valamint magyar–román vegyes vállalat működik Romániában. Hozzátette: a konzulátus biztosítja az üzleti központ infrastruktúráját, továbbá részletes adatbázissal szolgálnak a keresletet és kínálatot illetően a partnert kereső vállalkozásoknak. „Sok tartalék rejlik a kis- és közepes vállalkozásokban, szamárság lenne nem kihasználni” – fogalmazott a főkonzul.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hamarosan újraindulhat a termelés a marosvásárhelyi Azomureș vegyi üzemben.
Románia jelenleg az Európai Unió legnagyobb földgáztermelője, és a Neptun Deep kitermelésének felfutásával pedig várhatóan csaknem megduplázódik az ország gáztermelése, ez azonban nem jelenti azt, hogy nem lesz szükség importra Dumitru Chisăliță szerint.
A romániai energiarendszer sokkal ellenállóbbnak bizonyult, mint amire sokan számítottak, de fel kell készülnünk egy olyan télre és 2027-es tavaszra, amikor a villamosenergia-árak rendkívül magasak lesznek – kongatta meg a vészharangot Cristian Bușoi.
Valóban csak egy kis felszusszanásra adott alkalmat a pénteki rekorddöntés után a hétfői árfolyam, kedden újra meredek lejtmenetnek indult a román fizetőeszköz az egységes európai devizához képest (és nem csak).
A történelmi rekord után kissé magához tért hétfőn a román fizetőeszköz: a Román Nemzeti Bank (BNR) 5,3306 lej/eurós referencia-árfolyamot állapított meg a pénteki 5,3447-es történelmi csúcs után.
Súlyos problémák, szűkös finanszírozás, tanárfizetés-felmérés: kiadták a romániai és a magyarországi oktatási rendszer „bizonyítványát” a legfrissebb OECD-jelentésben.
Egyre erősebb a magyar élelmiszeripar jelenléte a romániai piacon, miközben Románia évről évre több milliárd eurós agrár-élelmiszeripari külkereskedelmi hiányt halmoz fel. A helyzet egyik legszembetűnőbb példája a tejipar.
A bukaresti munkaügyi minisztérium egyik dokumentuma szerint mintegy ötmillió román állampolgár él más európai országokban. A szám a határon túli magyarság „5 milliósként” emlegetett létszámát juttatja eszünkbe.
A lej közelmúltbeli leértékelődése nem meglepő, mivel a román fizetőeszköz túlértékelt – mutat rá a brit HSBC bank elemzése, amely arra figyelmeztet, hogy a lej tovább gyengülhet.
Úgy tűnik, az élelmiszer-drágulásnak még nincs vége: októbertől a tejtermékek és a húsok ára is tovább kúszhat felfelé. A termelők szerint a megugró energia-, üzemanyag- és csomagolási költségek mellett már elkerülhetetlen az áremelés.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!