A tíz út kérdése felmerült Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter és Costin Borc román gazdasági tárcavezető szerdai kínai megbeszélése során is, amelyet a házigazda ország és a kelet-közép-európai államok kereskedelmi minisztereinek találkozója alkalmával szerveztek Ningbóban. A felek a hivatalos tájékoztatás szerint megállapodtak arról, hogy a fejlesztések ütemezetten elkezdődnek a kishatárfogalom megindítása érdekében.

Ám közben Bukarestben is napirenden volt a téma, a kormány szerdai ülésén fogadta el azt a memorandumot, amelyben Corina Creţu regionális politikáért felelős uniós biztos felszólítására válaszol. Az Európai Bizottság román tagja a román–magyar határon a karácsonyi időszakban tapasztalt torlódás nyomán januári levelében a megépült, ám átkelők híján határátlépésre használhatatlan utak mielőbbi megnyitását sürgette a Cioloş-kormánynál.

„Románia schengeni csatlakozásáig csak ideiglenes jelleggel lehet határátlépésre használni a Magyarország és Románia között európai uniós támogatással épült tíz új utat\" – áll a szerdán elfogadott dokumentumban. Kiderül továbbá, hogy a bukaresti kormány Románia schengeni csatlakozásától reméli a helyzet rendezését, addig pedig ideiglenes megoldásokat lát célszerűnek.

A Vasile Dîncu regionális fejlesztésért felelős miniszterelnök-helyettes által aláírt válaszlevél rámutat, hogy a 2007–2013-as, határon átnyúló együttműködési program keretében épült, Romániát és Magyarországot tíz új ponton összekötő útnál a magyar Nemzeti Fejlesztési Ügynökség azért nem számolt a határátkelők szükségességével, és azért nem kért határrendőrségi jóváhagyást, mert úgy ítélte meg, hogy a beruházások átadásáig Románia is tagja lesz a schengeni övezetnek. Mint ismeretes, az eredeti ütemterv szerint Romániát és Bulgáriát 2011 tavaszán vették volna fel a belső határellenőrzés nélküli uniós államok közé, schengeni csatlakozásukat azonban azóta a tagországok rendre elhalasztották.

Áthárított felelősség

A román kormány az uniós biztosnak küldendő levélben a 2007–2013 időszakban illetékes magyar hatóságra hárította a határátkelők és a határrendőrségi jóváhagyások hiányának felelősségét, és rámutatott, hogy a schengeni tagság halogatásáról sem tehet. Bukarest ugyanakkor indokolatlan kiadásnak tartja, hogy ezeken az utakon most mégis a schengeni elvárásoknak megfelelő, költséges határátkelőket építsenek, amelyek feleslegessé válnak Románia schengeni csatlakozása után.

A memorandum felidézi, hogy a helyzet ideiglenes rendezése érdekében Magyarország és Románia 2014. július 24-én kormányközi megállapodást írt alá Bukarestben, és ez a hatóságok előzetes jóváhagyása alapján alkalmanként lehetővé teszi az új utak ideiglenes használatát. Az ünnepi időszakban tapasztalt fennakadásokkal kapcsolatban Bukarest azt válaszolta az uniós biztosnak: a 11 magyar–román határátkelő közül 2015 decemberében csak háromnál volt komolyabb torlódás, és az ilyen helyzetek elkerülése érdekében a román határrendőrség egy internetes felületet hozott létre, ahol a határ felé közeledő utasok tájékozódhatnak a várakozási időkről.

Korábban még másról volt szó

Bár a bukaresti hatóságok most csak alkalmankénti határnyitásról beszélnek, a korábbi kétoldalú tárgyalásokon korántsem fogalmaztak így. Idén februárban Magyar Levente, a magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) gazdaságdiplomáciáért felelős államtitkára bejelentette, Bukarestben tárgyalt a szakértői kormánnyal, és megegyeztek abban, hogy három hónapon belül ütemtervet készítenek azon tíz, a határon áthaladó, európai uniós finanszírozásból megépült új út megnyitásáról, amelyeket Románia schengeni csatlakozásának késése miatt egyelőre nem lehet használni. A három hónap ugyan május elején lejárt, konkrétumokról azonban nem érkezett tájékoztatás.

Tasó László, Magyarország közlekedéspolitikáért felelős államtitkára múlt heti nagyváradi sajtótájékoztatóján is mindössze annyit mondott, hogy együttműködnek a romániai belügyminisztériummal annak érdekében, hogy a tíz határátkelő még Románia schengeni csatlakozása előtt használható legyen. Leszögezte, hogy ebben Magyarország is érdekelt, és segíteni is szeretne, mint ahogy azt is szeretnék, hogy Románia minél hamarabb Schengen-tag legyen, és az erre vonatkozó tárgyalásokra jó esélyeket lát.

Eközben még 2014 augusztusában a Digi24 hírtelevízió riportban számolt be a határ menti településeken kialakult helyzet visszásságáról, a gyomokkal benőtt aszfaltcsíkokról, és akkor a riporter kérdésére Szabó Ödön Bihar megyei képviselő azt mondta, amennyiben Romániát a közeljövőben sem veszik fel a schengeni övezetbe, akkor a magyar fél saját költségen vállalja, hogy mobil határátkelőket helyez ki, s néhány utat megnyitnak a forgalomnak. Ezeket akkor 2015 végére ígérték. A képviselőt lapzártánkig nem sikerült elérnünk.

Kétszer ennyiről is megegyeztek már

Néhány nappal a bejelentés előtt, 2014. július 24-én a magyar Nemzeti Fejlesztési Minisztérium arról adott hírt, hogy magyar–román közútfejlesztési keretmegállapodást írt alá aznap Bukarestben Seszták Miklós magyar nemzeti fejlesztési miniszter Liviu Dragnea román regionális fejlesztési és közigazgatási miniszterrel, ennek nyomán húsz, határon átnyúló közúti és kerékpáros út épülhet meg európai uniós forrásokból.

Az ünnepélyes aláírást követően Seszták Miklós közölte, a megállapodás azért fontos, mert a román és a magyar szabályozás szerint minden egyes határon átnyúló projekt esetében külön egyezményt kellene kötni, a keretmegállapodásnak köszönhetően viszont ez nem szükséges, így felgyorsul a határon átnyúló közlekedési infrastruktúra-fejlesztés. A miniszter hangsúlyozta, hogy 2015 végéig el kell számolni ezekkel a projektekkel, a keretmegállapodás nélkül ez nem sikerülhetne. Az érintett útszakaszok egy része megépült már, de még vannak hátra kisebb-nagyobb szakaszok – magyarázta a tárcavezető.