Fotó: Albert Levente
A Zöldház program „tájfunt” okozott Kovászna megyében, ahol jóval többen igényeltek támogatást az ország más megyéihez képest – nyilatkozta a Kovászna Megyei Környezetvédelmi Ügynökség (APM) vezetője.
2017. február 10., 15:592017. február 10., 15:59
2017. február 10., 18:052017. február 10., 18:05
Gheorghe Neagu szerint a rendelkezésre álló alapok elosztásának feltételeit át kellene gondolni a következő pályázati időszakban. Az ügynökség igazgatója szerint a megyék lakosságának függvényében osztották el a pénzalapokat, azonban voltak olyan megyék, ahol nem költötték el az összes pénzt, míg más megyékben, mint Kovászna, nagyon hamar elfogytak a pénzalapok. Az idézett forrás szerint Háromszéken 168 iratcsomó átvételéhez volt elegendő a költségvetés, további 200 pályázatot nem tudtak átvenni – számolt be az Agerpres.
„Kovászna megyében és még néhány megyében tájfunt okozott a Zöldház program. Sajnálom, én is és kollégáim is hálátlan helyzetekbe kerültünk, sokan megértették, de sokan nem, hogy mi nem voltunk hibásak. Nagyon sok személy szeretett volna pályázni (...) Voltak olyan megyék, ahol nem költötték el a pénzt, és mi, Hargita vagy Brassó megye szendvedtünk. Én szégyelltem magam az emberek előtt, akik várólistákat írtak az udvaron várakozva, mint Ceauşescu idején a tévék és hűtőszekrények igénylésére” – nyilatkozta Gheorghe Neagu.
A környezetvédelmi ügynökség vezetője egy sor javaslatot is megfogalmazott a minisztérium részére. Neagu szerint nem a megye lakosságának száma kellene hogy mérvadó legyen. Javasolta, hogy a többi megyében megmaradt pénzalapokat utalják át azoknak a megyéknek, ahol népszerű a program, továbbá hosszabbítsák meg az igénylési határidőt, csökkentsék a bürokráciát, növeljék a telekkönyvi kivonat érvényességének határidejét és tanítsák be jobban az iratcsomók átvételével foglalkozó személyzetet – magyarázta a környezetvédelmi igazgató. Neagu szerint országos szinten 9 millió lej maradt felhasználatlanul a program keretében, és ez az összeg valószínűleg még nőni fog, amennyiben hiányosságokat észlelnek a hatóságok egyes iratcsomókban.
Márciusban 1 137 956 nyugdíjas részesült szociális pótlékban, 1647-tel kevesebb, mint az előző hónapban – derül ki az Országos Nyugdíjpénztar (CNPP) szombaton közzétett adataiból.
Az Európai Unió országaiban átlagban 3,3 százalékkal került többe a hús idén februárban, mint egy évvel ezelőtt; a legnagyobb arányú árnövekedést Bulgáriában (8,2 százalék) és Romániában (7,7 százalék) jegyezték – közölte pénteken az Eurostat.
Péntek óta megrendelhető a romániai márkakereskedéseknél az új Dacia Spring, miután közölték az arculatfrissítésen átesett népszerű elektromos autó árlistáját.
A paradicsom- és fokhagymatermesztési program támogatásaira pályázó gazdák május 16-ig nyújthatják be kérelmeiket. A bukaresti mezőgazdasági szaktárca a hagymatermesztők támogatását is tervezi, erről a következő hetekben dönthet a kormány.
Nőttek a globális élelmiszerárak márciusban havi összevetésben elsősorban a növényi olajárak emelkedése miatt az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) honlapjára pénteken felkerült adatok szerint.
Salt Bank néven online bank nyílt Romániában – jelentette be csütörtökön a pénzintézet.
Románia az Amerikai Egyesült Államokat és Oroszországot is megelőzi az 1000 főre eső információtechnológiai (IT) szakemberek száma tekintetében: európai éllovas és globálisan a 6. helyen áll.
Marcel Ciolacu kormányfő csütörtökön kijelentette, hogy szerinte az év végére 5 százalék alá csökken az infláció és nem lesz a tervezettnél nagyobb a költségvetési hiány.
Április 8-tól, hétfőtől idén immár másodszor drágul a cigaretta Romániában. 2023 első napja óta ez már az ötödik cigarettaáremelés.
Miközben pár évvel ezelőtt még pillanatok alatt kimerült az Első otthon, majd Új otthon programra szánt keret, mára már alig mutatkozik érdeklődés az állami garanciával zajló lakásvásárlási program iránt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!