Az értékesítés Hargita megyében például rögtön mélypontról – kilónként harmincöt baniról – indult, és egy minimális emelkedés ellenére az ár továbbra is olyan alacsony, hogy még a termelési költségeket sem fedezi – a kedvezőtlen piaci helyzet miatt a gazdák veszteségesen, mintegy 40 baniért kénytelenek értékesíteni terményüket.

Hargita megye egyébként nem exportált krumplit Oroszországba, viszont az embargó miatt elárasztották a piacot a korábban keletebbre tartó lengyel burgonyaszállítmányok, emiatt került mélypontra a helyi termés ára – magyarázta el a helyzetet Török Jenő, a Hargita Megyei Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság vezetője.

A burgonyatermesztők elkeseredettségét csak fokozza, hogy miközben korábban háromból egy rossz évvel kalkuláltak, addig az utóbbi háromból kettő volt rossz. A tavalyi jó évnek számított, de az azt megelőző a rekordmértékű aszály okozta óriási terméskiesés miatt évtizedek óta a legrosszabb esztendő volt a burgonyatermesztők számára, idén pedig, bár jó volt a termés, túlkínálat miatt mélypontra zuhantak az árak.

A Hargita megyei burgonyatermesztők kényszerhelyzetbe kerültek, ugyanis a betakarítás és csomagolás költségei, valamint a tárolási problémák miatt az önköltségi ár alatti értéken kellett megkezdeniük terményük értékesítését.

Van remény

Van remény azonban az árak emelkedésére. Török Jenő szerint ugyanis a tél közeledtével nőnek a szállítási költségek, így nem valószínű, hogy a lengyel burgonya ára a jelenlegi szinten tud maradni. Nagy áremelkedésre azonban nem lehet számítani, a csúcs hatvan, legfeljebb hetven bani körül lehet.

Reményt jelenthet a gazdák számára az is, hogy múlt hónapban különleges támogatásra kaptak ígéretet a mezőgazdasági minisztériumtól: az étkezési burgonyára hektáronként 700 eurós, a vetőburgonyára pedig 900 eurós támogatást igényelhetnek. Ezt azonban egyelőre nem foglalták törvénybe.

Amint arról korábban beszámoltunk, Hargita megyében két évvel ezelőtt – évtizedek óta először – tízezer hektár alá csökkent a burgonyaföldek összterülete. Tavaly ugyan valamelyest ismét nőtt a pityókával beültetett területek mértéke – ám továbbra tízezer hektár alatt maradt –, jövőre azonban elképzelhető, hogy ismét csökkenni fog a termés idei ára, ennek megfelelően pedig a beültetett területek nagysága is – mondta a jelenlegi helyzet várható következményeivel kapcsolatban Török Jenő.

A szubvenció lehet a megoldás

Kovászna megyében is gondot okoz a gazdáknak, hogy túl alacsony a krumpli felvásárlási ára. Könczei Csaba, a megyei mezőgazdasági igazgatóság vezetője a Krónika megkeresésére elmondta, ezzel szinte minden évben szembesülnek, a dömpingáron kínált importáru leveri az árakat.

Néhány kivételes év volt, amikor kedveztek a körülmények a burgonyatermesztőknek, például tavaly, amikor a lengyeleknél és a németeknél kevés krumpli termett, ezért nagy volt a kereslet a székely pityóka iránt. A szakértő elmondta, jelenleg mintegy 45 baniért veszik a krumpli kilogrammját, a mosott és csomagolt burgonyáért pedig 55 bani plusz áfát kínálnak a nagyáruházak.

Könczei Csaba szerint ez az ár átlagban éppen csak kihozza a termelési költségeket, de a gazdáknak nincs rajta nyereségük. Ez egyébként termelőnként változó, hiszen van, aki kevesebbet, de olyan is van, aki többet költ, attól függően, hogy milyen minőségű vetőmagot, mennyi és milyen növényvédőt használ, milyen technológiával dolgozik.

Háromszéken idén mintegy 11 ezer hektáron termeltek krumplit, átlag húsz tonnát gyűjtöttek be egy hektárról, ami jobb a sokéves átlagnál. Tavaly kevesebb krumpli termett, de a kedvező körülmények miatt az idei kétszerese volt a felvásárlási ár, az 1,30 lejt is elérte.

Könczei Csaba több ízben hangoztatta, hogy a krumpli költséges és kockázatos kultúra, évről évre kevesebb területen termesztik, viszont nő a termelékenység. A szakértő abban bízik, ha a kormány jövőre valóra váltja ígéretét, és támogatást fizet a korai krumpli, valamint a vetőmag krumpli termesztése után, s akkor újra megnő az érdeklődés a kultúra iránt.