A közleményt idéző Hotnews.ro hírportál rámutatott: az intézkedés összesen 163 ezer egészségügyi alkalmazottat fog érinteni. A szakképesítés szempontjából 5-ös fokozattal rendelkező általános orvos juttatása például havi bruttó 914 lejjel nő, egy ugyanilyen képesítésű szakorvos 557 lejjel fog többet keresni, míg a hatod- és hetedéves rezidens orvosok számára 746 lejes béremelést adnak. A harmadévesek 294 lejes, az elsőéves rezidensek pedig 312 lejes fizetés-kiegészítésre számíthatnak. A szaktárca közleményében arra is kitérnek: annak érdekében, hogy vonzóbbá tegyék az egészségügyi szakmát, a sürgősségi rendelet 10 százalékos többlet-béremelést ír elő a kezdő alkalmazottak számára. Így a klinikákon 2364 és 2944 lej közötti juttatást biztosítanak az orvosoknak, egy asszisztens kezdő bére pedig 1960–2441 lej lesz.

A mentőszolgálatoknál és sürgősségi osztályoknál dolgozó általános orvosok bére bruttó 4371 és 5443 közötti lesz. Az alapfizetés a munkaviszony hosszúsága, valamint a szakképesítés fokozata és típusa szerint változik, ehhez ugyanakkor hozzáadódnak a különböző pluszjuttatások. Amennyiben egy közalkalmazotti kategória esetében a bérezési rács az aktuálisnál kisebb fizetést állapít meg, az illető juttatása az idei júliusi szinten marad. A sürgősségi rendelet a munkaidőn kívüli ügyelet körüli helyzetet is rendezi: eszerint az egészségügyi intézménynek részmunkaidős szerződést kell kötnie az alkalmazottal, és ez alapján fizetnek a pluszban elvégzett tevékenység után. A dokumentum ugyanakkor bruttó 4749 lejre emelte azt a határértéket, amely alatt ösztöndíjat biztosítanak a rezidens orvosoknak – a juttatás továbbra is havi 670 lej lesz. Az új bérezési rendszer augusztus elsejétől lép hatályba.

Augusztustól az oktatási rendszerben dolgozók esetében is átalakul a bérrács. A Hotnews.ro beszámolója szerint egy felsőfokú végzettséggel, illetve 1-es fokozattal rendelkező, egy–hatéves munkaviszonyt maga mögött tudó pedagógus bruttó 1896 és 2361 közötti összeget fog keresni, míg egy kezdő oktató havi bére 1700–2117 lej lesz. A 6–10 éves munkaviszonnyal rendelkező egyetemi professzor alapfizetése 2991 és 3465 lej között változik, míg 40 éves munkaviszony után a bér már közel 7000 lej lesz. A rendelettel ugyancsak 10 százalékos bérkiegészítést biztosítanak a kezdő tanügyi alkalmazottak számára. Az intézkedés közel 280 ezer pedagógust és kisegítő alkalmazottat érint. A dokumentum azt is rögzíti, hogy az osztályfőnökök pluszjuttatása az alapfizetés 10 százaléka lesz, az érdemfokozat esetében 25 százalékos többlet jár, míg a speciális oktatási intézményekben dolgozók alapfizetésük 15 százalékát kapják majd pluszban.

A minisztériumoknál úgy egyenlítik ki a bérekkel kapcsolatos méltánytalanságot, hogy a fizetéseket a kormányhivatal főtitkárságán biztosított juttatások 70 százalékára emelik. Amennyiben az így kiszámított új bérek kisebbek az aktuálisnál, ugyancsak maradnak az idei júliusi fizetések.
A sürgősségi rendelet egy teljesítményalapú pluszjuttatási rendszert is bevezet, amelyet az egészségügyben 2017 januárjától, a tanügyben pedig 2018 elejétől fognak alkalmazni. Az elképzelés szerint a megbízott személyek az intézmény bérköltségének 2 százalékát oszthatják majd szét a prémiumot megadott időközönként az arra érdemesnek talált alkalmazottak között. A vonatkozó alkalmazási módszertant és a teljesítményalapú kritériumokat az oktatási és az egészségügyi minisztérium közösen dolgozza majd ki, a kormány pedig határozatot fogad el. Egy másik újdonság a szerdán elfogadott rendeletben egy olyan országos adatbázis megvalósítása, amelyben mindegyik közalkalmazott szerepel – erre vonatkozóan szintén kormányhatározatot fognak jóváhagyni.