Több mint hétszáz Hargita megyei cég van a felszámolás valamely formájában, háromszáz kereskedelmi egység pedig adó-átütemezést kért. Összesen hatvanmillió lejes adóhátralékot görgetnek maguk előtt a még működő cégek. Ez az összeg 2005-ben még 180 millió lej volt.
2014. október 21., 14:592014. október 21., 14:59
„A megyében bejegyzett vállalkozások adóhátraléka beállt egy állandó szintre: a legutóbbi hónapban hatvanmillió lej volt a működő cégek elmaradása” – fejtette ki Kedves Imre, a Hargita megyei adóhatóság vezetője, aki szerint ez nem tud alacsonyabb szintre csökkenni.
Ennek oka a szakember szerint, hogy a kereskedelmi társaságok életében folyamatosan történnek melléfogások, törések. Összehasonlításként hozzátette: 2005-ben még összesen 180 millió lej volt a cégek adóhátraléka.
„Az utóbbi időben a felszámolás alatt álló cégek közül többnek is nehézségeket okozott az adótörlesztés, ezért amikor már nem tudnak fizetni, felkínáljuk a lehetőséget arra, hogy átütemezhessék tartozásukat. Több mint háromszáz cég élt is az adó-átütemezéssel. Ez azért is jó, mert a cég kap egy kis levegőt: kisebb lesz a fizetendő összeg nagysága, a fizetési ütem is másabb lesz” – magyarázta.
Arra azonban minden cégnek felhívják a figyelmét, hogy átütemezéskor garancia kell hogy legyen a hátuk mögött. „Mindig jelezzük, hogy a kurrens tartozást a cégnek fizetnie kell. Ha az átütemezés alatt nem tud fizetni, akkor a garanciába tett javakat eladásra kell felkínálnunk. Amennyiben olyan javakat jelölt meg garanciaként, ami számára a működés alapfeltételeit jelenti – a nyomda esetében például a nyomdagép, a szállítónak az autók –, akkor rögtön megbénítottuk. Ezért mindig szólok, hogy olyan javakat jelöljenek meg, amely nem létfontosságú munkaeszközök” – részletezte a szakember.
Hol rontották el?
Hol hibáznak a cégek, hogy ide jutnak? – kérdeztük. „Sok oka van: akár a szerződések megkötésénél, vagy a fizetési mérleg követésénél. Nem igazán látom minden cégnél az összhangot a könyvelőség és a vállalkozás vezetője között – ecsetelte Kedves. – A vállalkozó nem figyel oda arra, hogy mit mond a könyvelő, a könyvelő nem figyel oda, hogy a vállalkozó mit csinál az aktákkal. Lehet, hogy szól a könyvelő, hogy baj van, a vezetőséget viszont nem érdekli. Az okok tehát sokrétűek. Induljunk ki abból, hogy a törvények eléggé változnak, a szabályzók, árrések is gyakran módosulnak.”
Reakció a válságra
Hargita megyében több mint tizenkétezer vállalkozás van, ezek jelentős része kisvállalat, csak 350 közepes vállalat van, amelyek a közepesek között is kicsinek számítanak. „A kisebb cégek a gazdasági válságra jól tudtak reagálni: például első körben megszabadultak a felesleges munkaerőtől. Ugyanakkor nem volt nagy hitelállományuk, amelyek megroppantották volna őket. Azt is el kell itt mondanunk, hogy továbbra is megvannak a régi nagy adósaink, amit örököltünk: például a nagy állami vállalatok, amelyek felszámolás alatt vannak.”
A rendelkezésre bocsátott adatokból azt látjuk, hogy a három legnagyobb tartozó cég már csődbe is ment: első a balánbányai bányavállalat (134 millió lejes tartozás), ezt követi a fantomszámlákat gyártott Iliudicris nevű cég (21,5 millió), illetve a Neptun Impex (20,7 millió).
A gazdaság kitörési lehetőségei
Az adóhatóság vezetőjénél rákérdeztük arra is, hogy meglátása szerint melyek azok az ágazatok, amelyekben a megye erősebb lehetne. „Jó lenne, ha a nyersanyagot fel tudnánk dolgozni, például a fa esetében, és késztermékként értékesítenénk. Valamikor meg is voltak a bútorgyáraink. Nem vagyunk erősek az állattenyésztésben sem: látom ugyan, hogy elindult egy folyamat, de ez még nem az, amit ki lehetne hozni. A turizmus tekintetében is látok kitörési lehetőséget. Az a turizmus, hogy kaját és szállást biztosítunk, már nem igazán megy – fejtette ki a szakember, aki szerint fel van pumpálva a turizmus élelmezési és elszállásolási része: tele vagyunk panziókkal és vendéglőkkel, a panziók sok esetben kocsmákká vedlettek.
„Gondok vannak az útjaink állapotával is. Össze kellene kötni azokat az utakat, amelyek turistahelyekre vezetnek. Egy jó példa: a Kirulyfürdőre vezető utat szépen rendbe hozták, a turisták számára használható. Az ehhez hasonló utak elkészítését kell segíteniük a megyei és községi önkormányzatoknak” – fogalmazott Kedves, aki az ősi mesterségek felelevenítésében is kitörési lehetőséget lát. Mint mondja, például a zsindelykészítést kevés szaktudással fel lehetne eleveníteni.
Az év első három hónapjában a 2023-as év hasonló időszakához képest 7,1 százalékkal nőtt a gépkocsigyártás Romániában, összesen 152 912 jármű gördült le a gyártósorról – derül ki a Romániai Gépkocsigyártók Egyesületének szerdán közzétett adataiból.
Már semmi sem indokolja az állam beavatkozását a romániai energiaárakba – állapították meg az Intelligens Energia Egyesület keddi szakmai rendezvényén felszólaló nemzetközi szakértők.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) az októberi 3,8 százalékról 2,8 százalékra módosította a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését kedden közzétett, Világgazdasági kilátások (World Economic Outlook) elnevezésű jelentésében.
Megerősítette a hosszú és rövid futamú román devizaadósság-állomány eddigi BBB-/A3 besorolását és változatlanul stabil kilátás mellett továbbra is befektetésre ajánlja Romániát a Standard&Poor's nemzetközi hitelminősítő – közölte a pénzügyminisztérium.
Összesen 18 millió lejre bírságolt az Országos Energetikai Szabályozó Hatóság (ANRE) három vállalatot a villamosenergia-nagykereskedelmi piaci tranzakciók szabályainak megsértése miatt.
Történelmi mélypontra csökkent az áramfogyasztás Romániában – írta az economedia.ro a Transelectrica adatai alapján.
A következő időszakban munkahelyváltást tervezők körében a vezető ok a magasabb fizetés, a következő legfontosabb számukra az otthoni munkavégzés lehetősége – derül ki az eJobs munkaerő-közvetítő platform friss felméréséből.
Amikor egyre több ügyfél vásárol online, a Genius szolgáltatás, amely ingyenes kiszállítást, speciális ajánlatokat biztosít több mint 10 millió termék esetén, most kiterjeszkedik 300 új városba, elérhetővé téve az online vásárlást még több ember számára.
A romániai alkalmazottak alig 12 százaléka kapott legalább az infláció mértékének megfelelő béremelést 2023-ban, ugyanakkor 58 százalék azt tervezi, hogy külföldön vállal munkát idén.
Éves viszonylatban 8 százalékkal csökkent a külföldi befektetések értéke Romániában az év első két hónapjában – közölte pénteken a Román Nemzeti Bank (BNR).
szóljon hozzá!