
A Tarom-járatok megszüntetése ellen szólalt fel kedden a képviselőház plénumában Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke, aki önkényesnek nevezte azt az intézkedést, hogy az állami légitársaság hétvégétől nem indít több járatot Bukarestből Marosvásárhelyre, Nagyszebenbe és Suceavára.
2013. október 22., 19:132013. október 22., 19:13
Borbély felhívta a figyelmet, hogy a döntés hárommillió erdélyi utast érint, ezért az intézkedéssel a Tarom biztosan nem éri el a fennmaradáshoz szükséges utasforgalom növekedését. A légitársaság illetékesei azzal indokolták a járatok megszüntetését, hogy a kevés utas miatt veszteséges ezek működtetése. „Elfogadhatatlan, hogy egy privát menedzsment, rendelkezzen bármekkora állami függetlenséggel, ilyen fontos stratégiai kérdésekben egyedül döntsön” – fogalmazott Borbély. Hozzátette: a vásárhelyi repülőtér esetében az elmúlt években folyamatosan emelkedett mind a közlekedő légi járművek, mind a jegyet váltó utasok száma. A politikai alelnök szerint a Tarom úgy viselkedik, mint állam az államban, ezért Borbély felszólította a közlekedésügyi minisztérium képviselőit, hogy foglaljanak állást az ügyben. „A Tarom arra hivatkozik, hogy a vásárhelyi repülőtéren járatonként 600 dolláros veszteséggel kell elszámolnia, ez azonban nem olyan döntés, amelyet néhány könyvelő pár számadat alapján meghozhat” – szögezte le Borbély.
Feszültség a Tarom élén
Lemondott kedden a Tarom légitársaság ügyvezető igazgatói tisztségéről Nicolae Demetriade, mert szerinte “csak illúzió” volt, hogy az állami vállalat élére a magánszférából neveztek ki menedzsereket. A közlekedésügyi minisztériumhoz közeli források szerint Demetriadet és Dan Pascariut, a légitársaság vezetőtanácsának elnökét a szaktárca szólította fel lemondásra, az érintettek ugyanis nem akarták meghosszabítani Christian Heinzmann Tarom-vezérigazgató november 19-én lejáró mandátumát. Demetriade az Agerpres hírügynökségnek megerősítette: azért távozik tisztségéből, mert a közlekedésügyi tárca beleavatkozott a magánszférából érkező ügyvezetők tevékenységébe. Pascariu ugyanakkor elmondta: nem mondott le vezetőtanácsi pozíciójáról, szerinte ugyanis hamarosan a szaktárca fogja visszahívni tisztségéből. A források szerint Heinzmann újabb négy éves mandátumot kap a Tarom élén. Ramona Mănescu közlekedésügyi miniszter ugyanakkor úgy nyilatkozott: a vezetőtanácsnak és az ügyvezető igazgatónak bizonyos kérdésekben kompromisszumot kell kötnie, Demetriade lemondása pedig azt mutatja, hogy váltásra volt szükség a vezetőségben, hogy a Tarom “visszanyerhesse a régióban elfoglalt fontos piaci szerepét.”
Elkezdődött a tanév, és ezzel egyidőben nő az az idő is, amelyet közúti dugókban töltünk a reggeli és a délutáni órákban. Sokszor már-már egy örökkévalóságnak tűnik a munkahely és az otthon közötti út időtartama?
Konkrét esélyt lát a román mezőgazdasági minisztérium arra, hogy az Európai Bizottság enyhítse a Romániára kirótt, jelenleg év végéig érvényes teljes juh- és kecskeexport-tilalmat.
A gazdaság alakulása láttán a BCR lefelé módosította becsléseit, és úgy véli, hogy Románia idén hivatalosan is recesszióba kerül.
Csak a 74. életév betöltése után térülnek meg az állami rendszerbe befizetett nyugdíjjárulékok: ha korábban meghalunk, pénzünk az államé marad.
Ha lakásfelújítási trendekről beszélünk, pár éve jó eséllyel először a színek, formák, textúrák jutottak eszünkbe, de ma már sokak számára fontosabb – de mindenképp legalább annyira fontos –, hogy mekkora lesz a gáz- vagy a villanyszámla.
Megemeli az új lakossági ajánlatában szereplő árait Románia legnagyobb villamosenergia-termelője, a Hidroelectrica. Az áramszolgáltató az ország legalacsonyabb árainak köszönhetően már több mint 1,2 millió háztartási fogyasztó energiaszolgáltatója.
Mintha összementek volna az adagok – érzik sokan, amikor a pincér kihozza a megrendelt finom falatokat. És nagy valószínűséggel nem is tévednek.
Szombat reggelre újabb áremelkedést jegyzett a romániai üzemanyagpiac, a benzin ára pedig ismét történelmi csúcsra emelkedett. A standard benzin literje elérte a 9,79 lejt, ami közel tíz banis drágulást jelent az előző naphoz képest.
A 2026-os nyár felszínre hozta a román energetikai rendszer sebezhetőségét – mutat rá a Frames gazdasági tanácsadó cég zöldenergia-termelést és felhasználást is vizsgáló elemzése.
A közép- és kelet-európai gazdálkodók számára az egykor alkalmi aszály rendszeres fenyegetéssé vált; a rekordhőség-hullámok és a krónikus vízhiány visszavetik a kukoricatermést.
szóljon hozzá!