A lap újságírója azonban arra is felhívja a figyelmet, hogy az adóbevételek az első félévben a bruttó hazai termék (GDP) 15 százalékára estek vissza, az elmúlt négy év leggyengébb féléve volt tehát a június végén lezárult.

Mint rámutatnak, az új dézsmák közvetlenül a cégekre hatottak ki, megfojtva a gazdaságot, az ország így technikai recesszióba került, vagyis két egymást követő negyedévben visszaesést regisztráltak.

Az üzletemberek szerint a két új adónem, a fogyasztás bátorításának elmaradása, illetve az állami és magánbefektetések hiánya vezetett a gazdaság visszaeséséhez.

A költségvetési bevételekre is felemás hatást gyakoroltak az új illetékek: a befolyt 1,4 milliárd lej ugyan 1,5-ször magasabb volt a pénzügyminisztérium által vártnál, a büdzsé bevételei mégis 4,5 milliárd lejjel maradtak el a tervezettől. Nem jöttek be a kormány számításai például az üzemanyagok plusz jövedéki adójával kapcsolatban, az adóhatóság statisztikái szerint az államkassza április és június közötti bevételei alulmúlták a megelőző három hónap adatait.

Mint kiderült: április–júniusban a különleges fogyasztási adókból – amelyek közé a hétcentes illeték is tartozik – 2,17 milliárd lej folyt be, ez több mint 380 millió lejjel kevesebb a január–márciusi bevételhez képest. Ennek oka, hogy az elmúlt hónapokban jelentősen visszaesett a benzinkutak forgalma, a közúti fuvarozók például, ha csak tehetik, külföldön tankolnak.

Március óta 6,5 százalékkal csökkentek az eladások. Victor Ponta miniszterelnök ezzel kapcsolatban egyébként a Digi24 hírtelevíziónak nyilatkozva nemrég úgy vélekedett, hogy mindez annak tudható be, hogy a kereskedők egy része mostanáig a raktáron felhalmozott adózatlan üzemanyagot árusított, ezért csak „év végén kell levonni a következtetéseket.”

A Pénzügyi Tanács ugyanakkor augusztus elején arra hívta fel a figyelmet, hogy elmaradtak a várakozásoktól az általános forgalmi adóból (áfa/TVA) befolyt összegek is, emiatt a kormány kénytelen volt lemondani az európai uniós projektek társfinanszírozásáról. A szakemberek arra figyelmeztetetnek, hogy a költségvetés hiánya még nagyobb lehet a vártnál, amennyiben 5 százalékponttal csökken a munkáltatók által fizetett társadalombiztosítási járulék értéke.

Mint ismeretes, a kormány október elsejétől tervezte az intézkedést, amire a parlament mindkét háza rá is bólintott, Traian Băsescu államfő viszont nem hirdette ki a törvényt, hanem visszaküldte azt megfontolásra a törvényhozók elé. A szenátus augusztus végén rendkívüli ülésszak keretében fogadta el változatlan formában a jogszabálytervezetet, ami hamarosan a képviselők elé kerül. Az előzetes bejelentések értelmében az alsóház is változatlan formában küldi vissza az államelnökhöz a dokumentumot.

Băsescunak így már csak egy lehetősége marad a törvény mielőbbi hatályba lépésének megakadályozására vagy késleltetésére, az alkotmánybíróságtól kérhet jogorvoslatot. Az államfőnek egyébként nem a nyugdíj-járulék csökkentése nem tetszik, hanem azért utasította el a jogszabály aláírását, mivel szerinte a kormány nem jelölte meg, hogy milyen forrásokból kívánja pótolni az intézkedés nyomán kieső költségvetési bevételeket.