A több százezer céggel kapcsolatos adatokat egy titkos forrás szivárogtatta ki a Süddeutsche Zeitungnak. A német lapnak az ügyvédi irodától származó adatokat először több mint egy évvel ezelőtt ajánlotta fel egy meg nem nevezett forrás. A forrásként szolgáló illető ezért nem kért anyagi ellenszolgáltatást, csak bizonyos biztonsági intézkedések betartását – állítja Bastian Obermayer, a lap egyik riportere.

A kiszivárogtatott dokumentumokat a német lap a nemzetközi oknyomozó újságírókat tömörítő International Consortium of Investigative Journalists nevű szervezettel közösen, több neves nemzetközi médium – például a The Guardian brit lap, a BBC brit közszolgálati médiacsoport, a Le Monde francia lap és az argentin La Nación – több száz újságírójának közreműködésével dolgozta fel az elmúlt egy évben. Több mint 214 ezer offshore céget érintő, mintegy 11,5 millió dokumentumról (e-mailek, pénzügyi kimutatások) van szó, amelyek számítógépes adathordozón 2,6 terabájtnyi területet foglalnak el.

Politikusok a pácban

Az eltitkolt offshore vállalatokban érintett jelenlegi állami vezetők között van például Petro Porosenko ukrán államfő, Szalmán bin Abdel-Azíz szaúdi király, Sigmundur David Gunnlaugsson izlandi miniszterelnök. Több politikus családtagjaikon vagy barátaikon keresztül köthető az offshore ügyletekhez, például Vlagyimir Putyin orosz elnök és Navaz Sarif pakisztáni miniszterelnök. Gyakorlatilag a világ összes országában vannak olyan személyek, akiknek közük van ezekhez a cégekhez.

Hackertámadást kiáltanak

A dokumentumok nyilvánosságra kerülésének hatására Juan Carlos Varela panamai elnök közölte, hogy a kiszivárogtatott információk rossz fényt vetnek kormányára, amely zéró toleranciát tanúsít a panamai pénzügyi szektorban való visszaélésekkel szemben. Ramón Fonseca, az említett ügyvédi iroda társalapítója kijelentette egy helyi tévéadónak nyilatkozva, hogy az iratokat illegálisan, egy hackertámadás révén szerezték meg, ami bűncselekmény és sértő Panamára nézve, de a dokumentumok hitelesek, és cége nem felelős az offshore vállalatokkal történt visszaélésekért.

Nem maradt reakciók nélkül

Néhány érintett vezető esetében voltak már reakciók. A Kremlben például „csalódottságot keltett\" az offshore ügyekre rávilágító újságírói munka minősége, Moszkvában nagyobb szakszerűséget számítottak – jelentette ki hétfőn Dmitrij Peszkov, az orosz elnök szóvivője.

Peszkov már napokkal az anyagok publikálása előtt figyelmeztetett: egy nemzetközi oknyomozó konzorcium arra készül, hogy „megrendelésre\" az elnök családjára és gyerekkori barátaira vonatkozó információkat „vessen be” a köztudatba Nyugaton és Oroszországban. A Kremlben figyelemmel kísérik ezeket az akciókat, amelyek célja az orosz vezetés, elsősorban az elnök lejáratása – tette hozzá.

Az ukrán korrupcióellenes iroda eközben bejelentette, hogy nem vizsgálja Petro Porosenko elnök befektetéseit, mert az államfőre nem terjed ki hatásköre. Oleh Ljasko, az ellenzékbe vonult parlamenti Radikális Párt vezetője pedig az ügyben alkotmányos vizsgálatot követelt az ukrán elnökkel szemben.

Izlandon a jelenlegi miniszterelnök lemondását követeli az elődje, mert a panamai dokumentumok szerint Sigmundur David Gunnlaugsson és felesége több millió dolláros alaptőkével alapított céget a Brit Virgin-szigeteken. Johanna Sigurdadottir – aki 2009 és 2013 között volt izlandi kormányfő – vasárnap este a Facebookon szólította fel a jelenlegi miniszterelnököt lemondásra.

„Az embereknek nem lehet olyan miniszterelnökük, aki hazudik nekik. A kormányfő arról tett tanúbizonyságot, hogy nem bízik az izlandi pénzügyi és gazdasági rendszerben, hiszen egy adóparadicsomba menekítette a pénzét. Úgy tűnik, a miniszterelnök nem tudja, mit jelent az erkölcs” – írta Sigurdadottir.

A botrány kirobbanását követően az ausztrál adóhivatal közölte: több mint 800 lehetséges gazdag ügyfelet von vizsgálat alá. Új-Zélandon az adóhatóság szintén azon dolgozik, hogy a részletekkel együtt megtudja, mely ottani adóalanyokat érinthetnek a Mossack Fonseca iroda által közvetített ügyletek –- mondta John Cash adóügyi vezető. Az Australian Financial Review című lap úgy értesült, hogy az új-zélandi jogszabályok lehetővé tették a Mossack Fonseca ügyvédi irodának vagyonkezelői alapok létrehozását a szigetországban, és ezekben kétes eredetű vagyonokat helyezhettek el.

 Ausztria európai fellépést sürget

Szigorúan fel kell tárni a panamai offshore cégekkel kapcsolatos ügy hátterét, és világos politikai választ kell adni a történtekre – olvasható eközbn a Werner Faymann osztrák kancellár hétfői közleményében. Mint leszögezte, mivel nemzetközi kérdésről van szó, ezért európai válaszra van szükség, az államoknak a történtekre reagálva törvényekkel és büntetések kiszabásával kell fellépniük. 

Faymann kiemelte: a gazdasági válság kezelése során Ausztria számos intézkedést hozott, szabályozta a banktitok betartását, alkalmazta a nemzetközi automatikus információcserére vonatkozó szabályozást, és az agresszív adótervezés ellen is tett lépéseket. A történtek megmutatják, hogy világszerte szükség lenne hasonló intézkedésekre – olvasható a közleményben. 

A kancellár egyúttal szorgalmazta, hogy szigorúbban lépjenek fel a nemzetközi megoldásban nem együttműködő államokkal szemben. Úgy vélte: szankcionálni kell azon országokat, amelyek üzleti modellje lehetőséget teremt, hogy fedőcégekel adócsalást követhessenek el. A kancellár az APA osztrák hírügynökségnek nyilatkozva megerősítette, hogy az ausztriai szálakat is megvizsgálják. 

A román szálak többek között Verespatakra vezetnek

Botrányos romániai ügyekről is olvashatunk a Panama-iratokban. A Rise Project újságírói szerint Vasile Frank Timiş egyike volt azoknak a románoknak, akik a panamai ügyvédekhez fordultak hazai üzleti ügyeik kapcsán, a 90-es évek közepén. Vasile Frank Timiş a Mossack és Fonseca ügyvédek által a Bahamákon alapított Castle Europa Limited nevű ügyvédi irodát használta, állítják a nyomozásban részt vevő Rise Project újságírói.  

„A Mossack Fonseca cég adatbázisa egyebek közt arra mutat rá, ki volt a Rafo Oneşti olajfinomító tulajdonosi struktúrájában szereplő ismeretlen milliárdos, és milyen kapcsolatban állt a verespataki aranylelőhellyel. Vasile Frank Timiş, a verespataki beruházás kezdeményezője maga is ugyanezekhez a panamai ügyvédekhez fordult, hogy a 90-es évek közepén elindítsa romániai üzleti tevékenységét. Szintén a panamai iratokban találjuk azt az offshore filiálét, amelyen keresztül a Erdélyi-szigethegység egy másik fontos aranybányáját, illetve több, kőolaj- és földgázkitermelés területén aktív céget irányítják” – írja a Rise Project.

Az oknyomozó újságírók arra is rámutatnak, hogy az iratokban egyéb kulcsnevek is megjelennek az Alro kombinát privatizációja kapcsán. „Az iratokból kiderül, hogyan változtattak profilt ezek az emberek utólag, és hogyan kezdtek inkább ásványi anyagokkal és földgázokkal történő üzletbe. Több más romániai üzletember, akiket a Rise Project a következő napokban mutat majd be, szintén a panamai ügyvédi iroda ügyfele volt” – áll a Rise Project közleményében.

Magyar érintett is van

A Népszabadság által idézett tényfeltáró újságírók szerint több magyar szereplője is van az ügynek. Egyikük Horváth Zsolt, Kecskemét volt fideszes parlamenti képviselője, aki két offshore cégben jelenik meg. Horváth tagadta, hogy külföldi gazdasági érdekeltségei lennének, de érdemben nem válaszolt: írásban kérte a kérdéseket, majd elérhetetlenné vált az őt megkereső újságíró számára.

A dokumentumokból kiderült azonban, hogy 2013 októberében – tehát még parlamenti képviselőként – egy Seychelle-szigeteki cégnek lett az igazgatója. Néhány hónappal a parlamentből való távozása után egy másik szigetországbeli cégben is tulajdonrészt kapott, amely játékfejlesztésekkel foglalkozott – írja a Népszabadság.