Fizetőképes marad a kolozsvári nemzetközi repülőtér, a megyei önkormányzat ugyanis végül jóváhagyta a légikikötő 50 millió lejes bankhiteligénylését.
2014. augusztus 28., 19:572014. augusztus 28., 19:57
Látszólag teljes az egyetértés, azt azonban már másképp látják a felek, hogy mennyire volt súlyos a gond. Miközben Mihai Seplecan nemzeti liberális párti (PNL) tanácsos – akit kétszer is betöltötte néhány nap erejéig a megyei önkormányzat ügyvivő alelnöki tisztségét – arról értekezett, hogy a szerződés aláírása rossz hír azoknak, akik csődbe akarták vinni a légikikötőt, addig Vákár István, a repteret működtető Kolozs megyei önkormányzat ügyvivő elnöke a Krónikának leszögezte: egyáltalán nem volt csődveszélyben a repülőtér.
Vákár ugyanakkor elmondta, hétfő délután aláírta a repülőtér bankhiteligénylését garantáló szerződést, valamikor a napokban pedig a hitel első részleteit már meg is kell kapnia a repülőtérnek. Az 50 millió lejes hitelkeretet a reptér kizárólag adósságtörlesztésre költheti, az új kifutópálya munkálatait kell még kifizetniük. A legsürgősebb kifizetnivalójuk 9 millió lejre rúg, ezzel az összeggel a Garanti Banknak tartoznak. David Ciceo, a légikikötő igazgatója egyébként közölte, a hitelt teljes egészében a repülőtér fogja törleszteni, idén amúgy is nyereségesek lesznek, mintegy 1,2 milliós utasforgalomra számít.
Amint arról több ízben is írtunk, a hitelfelvételt elég hosszas, konfliktusokkal terhelt huzavona előzte meg. A reptér alkalmazottai például a munkahelyüket féltve tüntettek amiatt, hogy az önkormányzat nem írta alá a bankhiteligénylést garantáló szerződést. Iuliu Pop, a reptér operatív igazgatója és Gabriela Zanc kereskedelmi igazgató úgy nyilatkoztak, hogy miután a megyeháza nem fizette ki az új kifutópálya költségeit, akadályozza a légikikötő hiteligénylését is.
Iuliu Pop elmondása szerint azért kerültek kényes helyzetbe, mert a Kolozs megyei önkormányzat kötelezettséget vállalt a tavaly jóváhagyott infrastrukturális beruházások finanszírozására, utólag viszont arra kérte a repülőtér vezetőségét, hogy ők vegyenek fel hitelt. Vákár István ugyanakkor korábban lapunknak úgy nyilatkozott, „hisztériakeltéssel akarnak nyomást gyakorolni a reptér illetékesei az önkormányzatra”, és butaságnak minősítette, hogy bezárna a repülőtér.
Mint elmondta: mindössze arról volt szó, hogy elkérte a részletes dokumentációját annak az 50 millió lejes bankhiteligénylésnek, amelyért a megyei tanácsnak kell felelősséget vállalnia. „Ha minden törvényes, és rendben van, megkapják a pénzüket. Lehet, hogy Horia Uioreanu (a megyei tanács előzetes letartóztatásban levő elnöke – szerk. megj.) idejében működött ez a fajta nyomásgyakorlás, de amíg nálam az aláírás joga, nem fog” – hangsúlyozta korábban Vákár István.
A megyeházán – mint ismeretes – akkor tört ki a káosz, amikor Horia Uioreanu megyei tanácselnököt korrupció vádjával letartóztatta az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA). Ezt követően ugyanis felbomlott az RMDSZ-es tanácsosokkal együtt addig stabil többséget alkotó szociálliberális (USL) koalíció.
A liberálisok (PNL) megegyeztek a demokrata-liberáilsokkal (PDL) az új koalíció létrehozásáról, miközben a szociáldemokraták (PSD) ellenzékbe kerültek. Vákár Istvánt eközben megválasztották ideiglenes ügyvezető alelnöknek. Ezt követően arról szólt a hatalmi harc, hogy az új többség megpróbálta leváltani Ioan Oleleu PSD-s megyei tanácsalelnököt a tisztségéből, hogy Mihai Seplecan liberális tanácsost ültessék a helyére, és megtegyék ügyvezető alelnöknek.
Ezt kétszer véghez is vitték, csakhogy Gheorghe Vuşcan kormánymegbízott mindkétszer felfüggesztette a döntést. Így történhetett, hogy ideiglenesen továbbra is Vákár István a megye ügyvivő elnöke, aki korábban lapunknak úgy nyilatkozott: úgy hiányzott neki a pluszmunkakör, mint púp a hátára.
Április elsejétől Belgiumban havi 2029,88 euróra nő a minimálbér, és ezzel ötre nő azoknak az európai uniós országoknak a száma, ahol a havi bruttó minimálbér meghaladja a 2 000 eurót – írja az Euractiv.
Sürgősségi rendelettel törölte csütörtökön a kormány a 2022/22-es számú sürgősségi rendeletbe foglalt termelő-fogyasztói „napfényadót”, és módosított az energiaárak korlátozásának rendszerén.
A kormány fenntartja az energiaár-sapkákat, de módosít az árplafonokon a fogyasztók javára – jelentette be a csütörtöki kormányülés elején Marcel Ciolacu miniszterelnök.
Elfogadta a bukaresti parlament, hogy 25 ezer lejig terjedő fogyasztási kölcsön esetében legtöbb az összeg kétszeresét kérheti vissza ügyfelétől a hitelező. Eddig olyan esetek előfordultak, hogy a felvett összeg akár hatszorosát kellett visszafizetni.
Az átlagos óránkénti munkaerőköltség tavaly az EU-ban 31,8 euró, az euróövezetben pedig 35,6 euró volt, míg 2022-ben az EU-ban 30,2 euró, az euróövezetben pedig 34 euró – derül ki az Európai Statisztikai Hivatal (Eurostat) szerdán közzétett adataiból.
A Romániai Fuvarozók Szövetsége (COTAR) szerint a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások (kgfb/RCA) árának befagyasztása „senkinek sem segít”, de ami az árstop után következik, az „felér majd egy katasztrófával”.
A pénzügyminisztérium azt javasolja, hogy hosszabbítsák meg június 30-áig a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások (kgfb/RCA) árának befagyasztását; az erről szóló tervezetet már közvitára bocsátották – jelentette be Marcel Boloş tárcavezető.
Bár Románia példásan betartja az orosz kőolajtermékek behozatalára vonatkozó EU-s előírást, az orosz kőolaj „tisztára mosásáról” közismert Indiából és Törökországból nagyságrendekkel nőtt a behozatal tavaly.
Románia 2022-höz képest egy helyet rontva a 44. volt 2023-ban az életminőség és a társadalmi jólét tekintetében a vizsgált 170 ország kedden közölt rangsorában.
A közalkalmazotti és a versenyszférában egyaránt látványosan, 34 százalékról 41 százalékra nőtt 2002 és 2021 között a nők aránya a romániai intézmények és vállalatok vezetőtestületeiben – derül ki a Friedrich-Ebert-Stiftung Románia adataiból.
szóljon hozzá!