A Ziarul Financiar gazdasági és pénzügyi napilap tegnap arról cikkezett, hogy Romániát harmadát elkerülik a külföldi befektetők, így ezek a régiók még „termékeny területek” lehetnek számukra. Mint a ZF rámutatott, az országban éppen egy tucat olyan megye van, ahol tizenötnél kevesebb szuper- vagy hipermarket üzemel, ezeken a vidékeken pedig a kisebb élelmiszerüzletek, tömbházak alatti boltok vagy éppen bódék dominálják a piacot.

Az említett megyék között találjuk Erdélyből és a Partiumból Hargita, Kovászna, valamint Szilágy megyét, a két székelyföldi megyében 12-12 hasonló létesítmény van, a Szilágyságban pedig alig kilenc. Ezek a megyék egyébként – mint a pénzügyi napilap újságírója is emlékeztet – az ország legszegényebb vidékei, ahol a munkanélküliségi ráta magasabb az országos átlagnál, miközben a fizetések akár 30 százalékkal is elmaradnak az országos átlagbértől.

Nagyobb vásárlóerő, több szupermarket – mondhatjuk, hiszen Erdélyből Brassó megyében van a legtöbb multinacionális nagyáruház, szám szerint 72, Kolozs megyében hatvan, Temes megyében pedig 59. Mintegy viszonyításképpen: Bukarestben 481 hasonló létesítményt találunk.
Országos viszonylatban egyébként mintegy 1600, a ZF által „modern üzletnek” nevezett áruház van, miközben a hagyományos boltok száma eléri a 70-80 ezret. Azonban előbbieké a romániai élelmiszerpiac 55 százaléka, Bukarestben pedig az arány megközelíti a 70 százalékot is.

„Inkább a helyi”

A multinacionális cégek ellenében azonban inkább a helyi kisvállalkozásokat támogatják a székelyföldi gazdasági szakértők. Gyerkó László, a Romániai Magyar Közgazdász Társaság (RMKT) Hargita megyei alelnöke a Krónika megkeresésére kifejtette, gazdasági, befektetői szempontból lehet, hogy kevés a nagyáruház Hargita megyében, ám a lakosság szempontjából vizsgálva még ez is sok. 

Alacsonyak a bérek Hargita megyében
2014-ben 2328 lej volt a bruttó átlagbér, 7,6 százalékkal több, mint 2013-ban – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) által a napokban nyilvánosságra hozott adatsorokból. A nettó átlagbér eközben 1697 lej volt, 7,5 százalékkal, vagyis 118 lejjel több, mint az előző évben. Területi lebontásban Románia 36 megyéjében volt alacsonyabb az átlagfizetés az országos szintnél. A legkevesebbet, 1251 lejt a Hargita megyében élők vihették haza, ez a szint 26,3 százalékkal marad el az átlagtól. Az ellenkező póluson Bukarest áll nettó 2441 lejjel, ami pedig 43,8 százalékkal magasabb az országos átlagnál.Mint részletezte, minél több ugyanis a multinacionális cég, a helyi kisvállalkozók kevésbé tudják érvényesíteni az érdekeiket, csökken a mozgásterük, hiszen a multik árpolitikájával, a dömpingárakkal nehezen tudják felvenni a versenyt. Gyerkó László a nyugat-európai országok példáját említette, ahol sok városban csak a településen kívül épülhetnek meg a raktáráruházak, hogy a kisüzletek is megélhessenek.

A szakember ugyanakkor rámutatott, hogy a törvényalkotók is próbálkoznak a helyi értékek és érdekek védelmével, például törvénytervezetet nyújtottak be, ami alapján kötelezni lehetne a multikat, hogy helyi termékeket forgalmazzanak. Jelenleg arról folyik a vita, hogy a helyi termékeknek 20-30 vagy 50 százalékos arányban kell jelen lenniük a polcokon, és elemzéseket végeznek, hogy a helyi gazdálkodók milyen mértékben tudják lefedni a nagyáruházak igényeit. „Minden szinten a helyi termelőket, kereskedőket kell támogatni” – szögezte le a székelyföldi közgazdász.

„Megölik a kisebbet”

A piacgazdálkodás természetes folyamata, hogy a nagy üzletláncok egyszer a fővárosban, majd a nagyvárosokban telepednek meg, és utolsó lépésben terjeszkednek a kisebb megyékben, városokban – fogalmazta meg lapunknak Édler András.

A Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke úgy véli, nem biztos, hogy Háromszéken a meglévőnél több nagyáruházra van szükség, hiszen minél többen telepednek meg a térségben, annál inkább „megölik a kisebbeket”.

„Ha egészséges gazdaságot akarunk, a helyi vállalkozókra kell építkezni, akik helyben adóznak. A nagy üzletek csak az ingatlanadót és a személyi jövedelemadó visszaosztott részét hagyják helyben” – ecsetelte a gazdasági szakértő, aki szerint különben sem a kereskedelmet kell fejleszteni, mert az kevés hozzáadott értéket termel, inkább az ipar és a szolgáltatások terén kell befektetőket vonzani a térségbe.

„A kereskedelemben a helyieknek kellene minél inkább megvetniük a lábukat, és erre vannak is már jó példák” – vallja Édler. Szerinte egyébként plázákra sincs szükség, hiszen a helyi kiskereskedők is tudnak márkás termékeket forgalmazni, ha erre van igény. Kérdésünkre ugyanakkor arra is kitért, hogy a kamaránál nem érdeklődnek a multinacionális cégek – ha a saját elemzéseik alapján úgy döntenek, hogy egy térségben megtelepednek, akkor először megkeresik a telket, mert ha előtte nagydobra verik a szándékukat, megemelkedhetnek a telekárak.

Ezzel szemben a gyárak, a szolgáltatások esetében a befektetők általában a kamaránál érdeklődnek. Édler András mintegy összefoglalóként leszögezte, a helyieknek kell megelőlegezni a bizalmat, hogy megerősödhessenek, hiszen ők erősítik a megye gazdaságát, és minden máshol elköltött lej gyengíti azt.